Leírásokat hajt végre északi-tengeri eszközein a Mol - idézi a Portfolio.hu a magyar olajcsoport kitermelési vezetőjének, Berislav Gasónak a Bloomberg számára adott nyilatkozatát. Pontos számokat február 24-i gyorsjelentésükre ígért. A Mol az utóbbi két év során vásárolt Norvégiához, illetve Nagy-Britanniához tartozó, alacsony kockázatúnak mondott tengeri fúrótornyokat - emlékeztet. Ezek közül a Nagy-Britanniához tartozók 30 dolláros olajár alatt veszteségesek. Gaso a költségek féken tartását most sokkal fontosabbnak nevezte a kitermelési vagy akár a terjeszkedési céloknál. Igaz, az egységek eladását se tervezik. Most leginkább a magyarországi és a horvát kitermelésben látnak fantáziát.

A legnagyobb magyar cég 2013 végén jelentette be, hogy a német BASF-leány Wintershalltól az Északi-tenger Nagy-Britanniához tartozó területén üzemelő olajkutatóállomásokból kisebbségi részesedéseket vásárol. Ezután 2014-ben a Premier Oiltól vett kisebbségi tulajdonokat úgyszintén brit felségvizeken. Tavaly pedig egy, kutatóegységek kisebbségi és irányítói jogait egyaránt birtokló norvég céget vásároltak meg, csak ezt közel húszmilliárd forintért. Az első adagban kisebbségi tulajdonukba került állomások közül egy tavaly év végén megkezdte a termelést.

Az északi vizek célkeresztbe állítása egyértelmű fordulatnak számított a Mol részéről. Erőiket ugyanis korábban főként délebbre, elsősorban a közel-keletre összpontosították. De előbb 2012-ben a Mol-irányította horvát INA írta le szíriai állomását, majd ez év elején a sokáig legígéretesebb kutatási területként hirdetett észak-iraki kurd hídfőállásaikat adták fel - úgymond az alacsony hozamelvárások miatt. Ahhoz képest, hogy a kurd munkálatok mellett nyolc hosszú évig kitartottak, az eddig kétéves északi kaland szinte csak kitérőnek ígérkezik. Ugyan Hernádi Zsolt Mol-vezér még alig egy éve is azt hangoztatta, hogy venni olcsón kell, úgy látszik, mint mindennek, ennek is megvan a határa.