A parlament keddi döntése szerint Magyarország is küld katonákat Irak-Kurdisztánba. A százfős magyar egység az iraki Kurdisztán fővárosában, Erbilben őrizné azt a támaszpontot, ahol német, illetve olasz parancsnokság alatt kurd katonákat képeznének ki az Iszlám Állam elleni harcra.

Mindez amiatt is fontos, mert az egyre inkább a kitermelésre összpontosító Mol teljes beruházási keretének kétharmadát a társaság iraki kurdisztáni olajkútjain költi el – hívják fel a figyelmet elemzők. Nem lehet tehát eléggé túlbecsülni, mennyire jelentős a terület a Mol számára. Ehhez képest a magyar olajcsoport kurdisztáni kútjaitól mindössze 40 percnyi autóútra már az Iszlám Állam szunnita terroristái öldökölnek.

A Mol telepei ugyanakkor a sok tekintetben önálló államként működő Kurdisztánban üzemelnek, amelynek önálló hadserege, a pesmerga eddig hermetikus védelmet biztosított a hazájuknak tekintett területek és így a Mol számára is. Az Iszlám Állam ennek megfelelően sehol nem is volt képes tartósan megvetni a lábát a Kurdisztánként nyilvántartott térségekben. (A leghevesebb harcok a szíriai Kurdisztánhoz tartozó Kobaninál zajlottak.) Irak kurdisztáni térségében a Mol jelenléte zavartalan, soha nem tapasztaltak semminemű rendkívüli helyzetet, olajkútjaik biztonságban üzemelnek – nyilatkozta ennek kapcsán lapunknak Szollár Domokos, a Mol kommunikációs igazgatója.

A Mol helyi leányvállalata, a Mol Kalegran 2007-ben vásárolt 80 százalékos tulajdon-, egyben teljes körű irányítási jogot a Kurdisztán fővárosának tekintett Erbiltől északra kijelölt Akri-Bijeel nevű blokkon. Itt a kisebbségi rész a Gulf Keystone Petroleumé. A brit cég meggyengült anyagi helyzete okán e részét leírta és eladná. A Mol Kalegran az Akri-Bijeeltől nyugatra elterülő Shaikan mezőben 20 százalékos résszel bír; itt a Gulf Keystoné a többség és az irányítás. Ezt a britek megtartanák ugyan, de felmerült megoldásként az egész cég eladása is.

A Mol tavaly év végi jelentése szerint az Akri-Bijeel Bijell-1 nevű kútja már napi 2300 hordó olajat értékesít, míg a Bakrman-1 nevűnél ez évre napi 2 ezer hordót terveztek. A Mol többször jelentette már be, hogy a térségben egy-egy kutatás sikertelenül zárult, mindazonáltal az idei cél továbbra is napi 40 ezer hordó. A Shaikan mező bizonyos szempontból sokkal ígéretesebb: ott már tavaly év végén elérték a napi 40 ezer hordót. Ellenben jelentős értékesítési gondok miatt a kitermelést – de legalábbis az országhatáron túli értékesítést – bizonytalan ideig felfüggesztették. A Gulf Keystone panaszai szerint mintha a Kurd Regionális Kormányzat nem utalná bevételrészesedésüket, ami a Mol számára sem kecsegtet túl derűs kilátásokkal. Mindazonáltal már a százhalombattai finomítóba is jutott kurd olaj: a Mol tavalyi bejelentése szerint már vásároltak nyersolajat a Kurd Regionális Kormánytól. Ezt Omisaljban hajózták be, és az Adria-vezetéken keresztül jutott el a hazai Mol-finomítókba.

Pedig a Mol már egyszer nagyon megégette magát a térségi olajjal. A Szíria közepén található Hayan blokkon 1998, a tőle kissé északra húzódó Aphamia blokkon pedig 2004 óta irányította a munkálatokat a Mol irányítása alatt álló horvát INA. Innen 2010-2011-ben napi mintegy háromezer hordó olaj került ki; 2013-ra több mint 20 ezer hordót vártak. Noha 2011 elején még helyi sajtóúton bizonygatták a magyar újságírók számára a térség teljes körű békéjét, egy évre rá az országban kialakult polgárháborús helyzetre tekintettel a területen felfüggesztették tevékenységüket. Igaz, a környék elsősorban kormánypárti-ellenzéki összecsapások zajlottak, az Iszlám Állam hadai egyelőre távol állnak e területektől. De az állapot azóta is fennáll. Pedig a Molnak és az INA-nak nagyon hiányzik korábbi szíriai beruházásaik gyümölcse. Talán ennek is betudható, hogy azóta a Mol inkább az Északi-tenger szeles-jeges vidékein talált nyugodtabb kitermelési környezetre.