Gyanús, de Orbán hirtelen megértett egy szót

Előző nap Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben a Népszabadságnak arra a kérdésére, hogy érkezett-e hivatalos amerikai felkérés, azt válaszolta: nincs tudomása erről, a külügyminiszter folytatja az egyeztetéseket. A részvételt a miniszterelnök azzal indokolta, hogy „mi a nyugati katonai koalíció része vagyunk, és az kötelességekkel is jár, nemcsak biztonssági garanciával, és ilyenkor amit lehet, azt vállalni kell". Másrészt meghaladja a 150 főt azoknak a magyaroknak száma, akik a térségben dolgoznak, „tehát, ha van a világ távoli pontján érdeke Magyarországnak, akkor itt most van, mert magyar embereket és magyar beruházásokat kell védeni". Végül azzal indokolta a szerepvállalást, hogy a terror-állam nem egyedüli, de legsúlyosabb áldozatai a keresztények, „mi keresztény alapon álló ország vagyunk, és nem tehetjük meg, hogy az adott keretek között nem teszünk meg mindent a keresztények védelme érdekében".

Kormányzati szinten most arról beszélnek, hogy a katonai misszió értékrendbeli elkötelezettségünk bizonyítéka. Ezzel „fényesen" ki van pipálva a magyar NATO-szövetségesi szerepvállalás. Korábban azonban Orbán többször is megvetően nyilatkozott az értékelvű külpolitikáról, mondván, azt az okos országok találták ki a félnótásoknak. A tavaly augusztusi nagyköveti értekezleten fogalmazott így, de úgy tudjuk, hogy a Fidesz-frakció előtt már merőben más hangot ütött meg, ismét a nyugati értékekre hivatkozott. A szocialista Mesterházy Attila a bizottsági ülésen hangot is adott annak a véleményének, hogy Orbán kizárólag politikai okokból, saját mozgásterének növelése érdekében küldi a magyar katonákat Irakba.

Szijjártó a külügyi bizottság szerdai ülése után Soós Lajos / MTI

A képviselő Molnár Zsolttal és Hiller Istvánnal együtt mégis hajlik arra, hogy támogassa a katonai missziót, amelyről az MSZP-frakcióban megoszlanak a vélemények. A szocialisták csak pénteken, a nemzetbiztonsági és a honvédelmi bizottság ülése után döntenek, s elképzelhető, hogy feltételekhez kötik a támogatásukat.

De a kormánynak nélkülük is meglesz a szükséges kétharmados többsége, mivel a Fidesz-KDNP frakcióból csak egy képviselő, Boldog István ellenzi a missziót, amelyet a DK és az Együtt is támogat. A Jobbik, az LMP, a Párbeszéd Magyarországért – és esetleg az MSZP – ellenkezése ebben az esetben nem tudja megakadályozni a döntést, amely egy sokak által emlegetett, de nyilvánosságra nem hozott felmérés szerint nem túl népszerű. Ebben a kontextusban figyelemre méltó, hogy az Ipsos legújabb adatai szerint a Jobbik népszerűsége megközelítette a Fideszét. A teljes népességen belül a kormányzó párt már csak 21:18 arányban vezet.

„Mintha nem lenne háború”

Az Iszlám Állam jelentette fenyegetés ellenére a szakértők azzal csitítják az esetleges aggályokat, hogy Kurdisztán a legkevésbé veszélyes régiónak számít Irakban. – Iraki viszonylatban Kurdisztán a legbiztonságosabb helyek közé tartozik. Erbilnek annyi a veszélyeztetettsége, hogy a kurd kormányzat fővárosa. Tavaly novemberben volt egy öngyilkos merénylet, de állítólag előtte egy bő évig nem volt robbantás – mondta a Népszabadságnak Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő, aki tavaly szeptemberben járt Erbilben. Bár Irak második legnagyobb városa, Moszul akkor már három hónapja elesett, a kurd fővárosban úgy zajlott az élet, „mintha nem lenne háború".

– A szélsőségesek messze vannak Erbiltől. Az IS-elleni koalíció segítségével a pesmergák jelentősen visszaszorították a dzsihadistákat, akiknek erejét lekötik a harcok – mondja lapunknak Barzoo Eliassi, a svéd Linnaeus Egyetem oktatója, aki az elmúlt hónapok eseményei ellenére nem aggódik a kurd régió stabilitásáért. Mint mondja, ez az egyetlen „sikersztori" Irakban. Sok évtizedes konfliktus után az iraki alkotmány 2005-ben ismerte el az autonóm régiót, s az elmúlt tíz évben viszonylagos béke van, a gazdaság pedig fejlődésnek indult. A bagdadi kormánnyal Núri Al-Maliki kormányzása idején fagyos volt a viszony, a vitatott hovatartozású városok kérdése továbbra sem oldódott meg, s tavaly júliusban Maszud Barzani kurd elnök ismét függetlenségi népszavazást helyezett kilátásba. A feszültség azonban enyhült, miután Bagdadban új kormány alakult, s összefogtak, hogy legyőzzék a közös ellenséget, az IS-t.

A referendum ötletét ugyan elnapolták, de nem vetették el. Egyesek szerint a kurd helytállás a kaotikus iraki helyzetben kedvezhet a függetlenségi törekvéseknek. Eliassi szerint a kurdoknak is ez az álma, de egy önálló állam működtetéséhez a mostaninál stabilabb gazdaságra volna szükség. – Kurdisztán gazdag olajban és vízben, jók a mezőgazdasági adottságai, de a vezetés nem használja ki ezeket. A régió nagyban függ az importtól – véli a szakértő, aki szerint aggasztó, hogy Kurdisztán kizárólag az olajra épít.

Kurd önvédelmi alakulat hadgyakorlaton. A szakértők nem aggódnak a stabilitásért Rodi Said / Reuters

A gazdaság megerősödése elé a nagyszámú iraki és szíriai menekült, s a kormányzó elit soraiban tapasztalt korrupció is akadályt gördít, arról nem beszélve, hogy a bagdadi kormány hónapok óta nem fizeti ki a Kurdisztánra eső részt a központi kasszából. A pénzcsapot azután zárták el, hogy a tartomány az iraki kormány megkerülésével kezdte értékesíteni a területén található kőolajat, majd rátette a kezét a rendkívül értékes, a bagdadi vezetés fennhatósága alá tartozó kirkuki olajmezőkre. Decemberben végül megegyeztek, ám a kurd kormány addig jelentős mennyiségű kölcsönt vett fel.

Ha később ismét virágzásnak indul is a gazdaság, nehéz elképzelni, hogy az elszakadás követelményeként támasztott, Kurdisztán által vitatott, olajban gazdag területeket átengedi Bagdad. A környező országok gyakorolta nyomásról nem is beszélve, hiszen Iránban, Szíriában és Törökországban is jelentős kurd kisebbség él, amelyek szintén egy független Kurdisztánról álmodnak.