Probléma az is, hogy a magyar villamos energiát termelő erőművek elhasználódtak – közölte, hozzátéve, hogy 2030-ig több mint 7 ezer megawattnyi termelőkapacitásra van szüksége Magyarországnak ahhoz, hogy a rendszer egyensúlyban legyen.
Elmondása szerint a két új paksi blokk ennek mintegy harmadát tudná biztosítani, tehát további lehetőségeket is ki kell használni ahhoz, hogy a hazai villamosenergia-igényeket ki lehessen elégíteni. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2032 és 2037 között a jelenleg működő négy blokk le fog állni és lényegében ezek pótlásáról szól Paks II.
Megjegyezte, hogy minden ország arra törekszik, hogy a villamos energia felhasználását saját forrásból biztosítsa. Minden egyes számla 20 százalékát magyar forrásból kell biztosítani - fűzte hozzá.
Pofára esés lett Orbánék blöffjéből
Sorozatban sértette meg az uniós jogszabályokat az Orbán-kabinet az új paksi blokkok fűtőanyag-beszerzéséről szóló megállapodás aláírásával. A lépéssel a kormány kettős csapdába manőverezte magát, amelyből nagyon nehéz lesz kijutnia. Hogyan? - itt megtudhatják.
Aszódi Attila kiemelte, hogy a jövőben szükség lesz új termelőkapacitásokra, amelyeknek „nem egyetlen eleme" a két építendő paksi blokk. A környezetvédelmi szempontok miatt „nem szén-dioxid-kibocsátó energiaforrásról kell gondoskodni" – mondta.
Számos hazai erőmű a magas gázárak miatt nem tud versenyképes maradni.
A kormánybiztos beszámolt az új blokkok hosszú előkészítésének folyamatáról, amelynek eredményeként 2014 januárjában megállapodás született az orosz féllel, majd március végén a finanszírozási államközi megállapodást is aláírták.
Idén január 1-vel elkezdődött az érdemi munka - közölte. Kiemelte azt is, hogy államközi megállapodás rögzíti, hogy a projekt 40 százalékába be tud kapcsolódni a magyar fél.
A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a piacon lévő legbiztonságosabb erőművet fogja az orosz fél felépíteni. A magyar fél 11 600 műszaki követelményt fogalmazott meg, amelyet figyelembe kell vennie a tervezőnek – utalt a szigorú követelményekre.
Példaként hozta fel, hogy az új reaktorok egy kettős falú védőrendszerben épülnek fel, amelyeknek minden előfordulható extrém hatásokat kik kell bírniuk, még egy repülőgép becsapódását is.
Természetesnek nevezte, hogy a meteorológiai extrémitásoktól meg kell védeni az erőművet, beleértve a földrengéseket is.
A erőművek hűtését a Duna friss vizével fogják megoldani, de gondoltak a klímaváltozás következtében fellépő hőmérséklet változásra is. A Duna vízhőmérséklete a visszavezetési ponton 8 fokot fog melegedni – mondta, megjegyezve, hogy 4 fokos vízhőmérséklet esetén maximum 14 fokkal melegítheti fel, míg melegebb időszakban maximum 11 fokkal haladhatja meg a 4 fokot.
Aszódi Attila tájékoztatása szerint az új blokkok építése 2018-ban indul, és 2025-ben vagy 2026-ban tervezik az indításukat. Elmondta, hogy az építkezésnek komoly hatása lesz a régió munkaerőpiacára, mert 7 ezer ember teljes ellátását kell megoldani.
