Ismert tétel, hogy a legegyszerűbb autóval is el lehet jutni A-ból B-be, de az is igaz, hogy ha valaki választhat, biztos nem fapadossal utazik.

Vannak a különleges modellek, olyanok, mint a Bentley, a Bugatti és a Rolls-Royce, ezekből évente összesen húszezer készül, s a vásárlóközönségük is nagyjából ekkora. Az évi 80 millió új autó többsége tömegmodell, de nem kevés azoknak a száma, akik szívesen áldoznak 10-20 ezer eurónál többet egy olyan új modellre, amely kényelmes, elegáns, tágas, biztonságos, és presztízst jelent vele közlekedni. Az ő kegyeikért versengenek a prémiummárkák, melyeknek kínálata egyre bővül. Nem kell tehát megalkudniuk azoknak, akiknek nem telik valami extra luxusmodellre, vagy nem akarnak nagyon feltűnni az autójukkal, mert egyre több gyártó egyre gazdagabb kínálattal száll ringbe.

Volt idő, amikor egyetlen márkához kötődött a klasszikus luxusautó meghatározása. A Mercedes évtizedeken át foglalta el a dobogó csúcsát, aztán jöttek a vetélytársak: az Audi és a BMW. A jó üzletet látva, a japánok is kreáltak prémiummárkákat: a Honda arisztokratája az Acura, a Nissané az Infiniti, a Toyotáé pedig a Lexus. Az egykor inkább sportkocsikra fókuszáló Jaguar is egyre nagyobb szeletet hasít ki a tortából, csakúgy, mint a Maserati, de van még néhány klasszikus, hiszen idesorolható az amerikai General Motors Cadillacje és a Ford Lincolnja, valamint az immár kínai tőkével növekedő svéd Volvo is.

Az igényesebb modellek gyártása nem szűkül le a nagy autókra, a legtöbb márka kreált már minit, mert ráérzett arra, hogy a vevők kicsiben is díjazzák a minőséget, és hajlandók többet áldozni érte. Az Audi A1-ese a BMW-csoporthoz tartozó Mini márkával küzd a tehetős fiatalok kegyeiért. A vetélkedés előtt az olajválság klasszikus brit népautójából trendi prémiummodell lett. 1959-ben az első Mini 470 fontba került, napjainkban 12 ezer fonttal szerepel a listán, igaz, nemcsak az ára, hanem a teljesítménye és a mérete is nőtt, miközben az anyacégnek köszönhetően a minősége is kimagasló lett. Ezzel is magyarázható a több mint huszonötszörös drágulás, de vannak más okok is: az első változat alig volt hosszabb három méternél, a legújabb már megközelíti a négyet, a tömege pedig 55 év alatt 584 kilogrammról 1120-ra nőtt. Nem véletlenül lett erősebb is, hiszen az ősmodell alapváltozata 34 lóerős volt, napjainkban pedig a legolcsóbbat is 98 lóerőnyi ménes hajtja, nagyjából hasonló benzinfogyasztással (6 liter/100 km). Igaz, ma már alapfelszerelés a légkondicionáló és a navigációs rendszer, miközben az ős-Miniben még a villanymotoros szellőzőért is felárat kellett fizetni. A magyar piacon a Mini One Clubman ára 4,79 millió forint.

Miközben a hasonló méretű modelleket a tömeggyártók alacsony árréssel vagy veszteséggel kínálják, a Mini jelentős profitot termel a BMW-konszernnek, ráadásul a cégcsoport minden kategóriában kínál prémiumautót, hiszen 1998 óta a Rolls-Royce márka is a tulajdonában van, a Bentley pedig a VW AG-hez került.

A világpiacon évek óta a BMW vezeti a prémiumautók eladási listáját, de a Mercedes is vissza akar kerülni a trónra, és elsőségre tör az Audi is. Ebben fontos szerepet kapott a kecskeméti és a győri gyár: mindkettő sikeres és csak Magyarországon készülő modellekkel tarol az eladásban. A többi között az A3 Limousine Audinak és a CLA Mercedesnek is köszönhetően szoros a verseny a prémiumpiacon. A három német márka éves eladása tavaly már majd ötmillió volt, és az előrejelzések szerint az idei számok is további növekedést mutatnak. (B. J.)