Guminyomás-figyelő

Sokan átkozzák az európai uniós törvényhozókat, mert egyre szigorúbbak az előírások, melyek folyamatosan drágítják az autókat. Igaz, de ha nem lennének, jóval többen halnának meg az utakon. Különösen a divatos sportterepjárókkal, melyek magasabb építésük miatt szinte halálos fegyverek az utakon: a rutintalan vezető hibáit, például túlreagált kormánymanőverét is korrigálja az elektronikus menetstabilizáló rendszer (ESP), mely már minden új autó szériatartozéka.

A Bosch és a Continental magyarországi üzemeiben is gyártott számítógépes vezérlésű elektronikus menetstabilizáló a már korábban elterjedt blokkolásgátló fékrendszerre (ABS) és az elindulást segítő kipörgésgátlóra (ATC) épül, ezek érzékelőitől, valamint a hossz- és keresztirányú gyorsulást mérő műszerétől érkező adatokat figyeli, folyamatosan összehasonlítja a beprogramozott ideális értékekkel, és amennyiben eltérést észlel, azonnal beavatkozik. Megpróbálja helyes irányba igazítani a járművet, és a pillanatnyi helyzetnek megfelelően oldalanként, tengelyenként vagy egyenként fékezi – ha kell, blokkolóra – a kerekeket, és ha szükséges, a motor nyomatékának csökkentésével, vagyis a vezetőtől független gázelvétellel stabilizálja az autót. Ha például egy jobbos kanyarban a kocsi fara kifelé kezd csúszni, az ESP elveszi a gázt, és ha még ez sem elég, a csúszás megszűnéséig a bal első és a jobb hátsó kereket fékezi, mindezt a vezető szándékától függetlenül. Az eddigi tapasztalatok szerint az Elektronic Stability Pogrammal felszerelt autóknál felére csökkent a balesetveszély. Az ESP képes figyelmetlenségből vagy gyakorlatlanságból adódó durva vezetési hibákat is korrigálni, ám minden kiváló tulajdonsága ellenére sem csodaszer, mert csak a fizika határain belül, azokra épülve működik.

Az ESP-hez hasonlóan a legtöbb autóban már szériafelszerelés és az újaknál novembertől egységesen kötelező tartozék az abroncsnyomásjelző, mely takarékosabbá és biztonságosabbá, valamint kényelmesebbé teszi az autózást. A gumik állapotáról műszerfalon is tájékoztató rendszert először 1986-ban a Porsche alkalmazott szériaautóban, aztán 1999-ben 607-es modelljéhez kínálta a Peugeot, napjainkban már a kommersz kisautókhoz is felár nélkül jár. Ez nagy segítség a vezetőnek, hiszen elvileg tankolásonként ajánlatos lenne ellenőrizni, de kevesen teszik, pedig a megfelelő guminyomással jelentősen csökkenhet a fogyasztás, arról már nem is beszélve, hogy ha nincs elég levegő az abroncsban, akkor gyorsabban és egyenlőtlenül kopik, sérül a futófelület, ráadásul jelenősen romlik a jármű stabilitása.

Márpedig a lassú defektet nehezebb észlelni, ebben segít a nyomásfelügyelő rendszer (TPMS), mely az abroncsba szerelt jeladó vagy a blokkolásgátló fékrendszer vezérlőegységétől kapott jelek alapján a műszerfalon tájékoztatja a vezetőt az aktuális nyomásról, hiba esetén pedig figyelmeztet is. A járműveknél alkalmazott direkt rendszernél az abroncs belsejében elhelyezett, rádióhullámokkal működő vezeték nélküli érzékelők mérik a nyomást, az újabb modellek indirekt rendszerénél az adatokat az ABS szenzorai szolgáltatják, ennél viszont még az eltérőméretű nyári–téli gumi cseréjénél ajánlatos szakműhelyben kalibráltatni

A következő EU-előírás jövőre lép érvénybe: egy év múlva lesz kötelező az új autókban az automata segélyhívó rendszer, melyet néhány országban és sok autónál már évtizede alkalmaznak. Az eCall ütközéskor, a légzsák felfúvódásával egy időben a GPS-koordináták megadásával riasztja a 112-es központot akkor is, ha a vezető erre sérülése miatt nem képes. A tavasszal indult magyarországi tesztelésnél fél percen belül azonosították a vészhívások helyszínét. (B. J.)