Mire jó a zöldrendszám?

Tartják az értékesítési tempót és már jelentős szeletet hasítottak ki a piaci tortából az alternatívok: háromszázezer villanyautó és hibrid kelt el a első fél évben az Európai Unióban, ami 25 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Az ACEA adatai szerint egyelőre még csak minden hatodik alternatív hajtású jármű tisztán villanymotoros, de nem lanyhult a vásárlási kedv, hiszen az 53 ezer elektromos autó 78 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A fejlődő piac miatt bővül a kínálat, de a piacvezető Nissan Leaf modellt sokáig nehéz lesz behozni. A japán villanyautóból eddig közel negyedmillió kelt el, az európai lista második helyén a Leaf testvérmodellje, a Renault Zoe áll.

A zöldautók különösen azokban az országokban népszerűek, ahol jelentős állami támogatást kapni vásárlásukhoz és üzemeltetésükhöz. Igaz, ez fordítva is elsülhet, mert a hollandoknál a túlzott cégbeszerzések miatt korlátozták a villanyautók támogatását, így a tavalyi 8273-nál 1500 darabbal kevesebbet regisztráltak idén. Villanyautóra szinte mindenütt van adókedvezmény, hiszen egyik európai országban sem terheli jövedéki adó a konnektorból tankolt villanyáramot, annak ellenére, hogy a járműhajtásra használt valamennyi energiára a törvény szerint ez kötelező lenne.

Leaf-gyorstöltés Budaörsön
Leaf-gyorstöltés Budaörsön
Boros Jenő / Népszabadság

A JATO Dynamics adatai szerint 2015 első hét hónapjában öt Tesla és húsz Nissan Leaf villanyautót helyeztek forgalomba Magyarországon. A BMW harminc i3-assal és három i8-assal piacvezető az elektromos/plugin-hibrideknél. Talán lendít majd a forgalmon a zöldrendszám idei bevezetése, amihez buszsávhasználat, dugódíjmentesség és több településen ingyenes parkolás is jár majd. Jó néhány nyilvános konnektorból még térítésmentesen lehet feltölteni a villanyautó akkumulátorait, normál és gyorstöltőkből jelenleg hatvan működik Magyarországon, ahol a Datahouse adatai szerint eddig 250 villanyautót regisztráltak.

A legtöbb villanyautó az Egyesült Királyságban kelt el: az első fél év 15 ezer darabja 262 százalékos növekedést jelent egy év alatt. Tízezer villanyautóval a franciák és németek állnak még a dobogón.

Ha kisebb tempóval is, de a piaci átlagnál nagyobb mértékben nő a hibridek eladása: az első fél évben eladott 109 ezer autó 21,6 százalékos növekedést jelent. A belső égésű és villanymotorral kombinált hajtásláncok előnye, hogy hatótávolságuk jóval nagyobb, mint a tisztán elektromos autóké, melyeknek akkumulátorai egy töltéssel olykor száz kilométernyi utat sem bírnak, a hibrideket viszont bármilyen benzinkútnál fel lehet tankolni. Hibridekből a franciáknál (27,4 ezer db), az angoloknál (23 ezer db) és a németeknél (11 ezer db) kelt el, utóbbiaknál tíz százalékkal esett a kereslet, igaz, közben 66 százalékkal nőtt a villanyautók eladása. Alternatív személyautókból a legtöbbet az olaszok (121 ezer db) vásároltak, igaz, ebben a számban nemcsak a villamos és benzines-elektromos hajtásúak, hanem a folyékony (LPG) és sűrített (CNG) gázzal hajtott modellek is szerepelnek, nem véletlenül, hiszen a legnagyobb európai piacokon több évtizede erre ösztönöznek az adórendszerek, és persze ezt segítik a sűrű töltőhálózatok is.

Próbafóliázott hatósági jelzés
Próbafóliázott hatósági jelzés
Jedlik Ányos Klaszter

Néhány hazai kormányhivatalnál már igényelhető zöldrendszám, melyből elkészült az első próbanyomat is, és jogszabály-módosítás után, július elsejétől igényelhetők a villanyautókra és a konnektorból tölthető hibridekre. A környezetkímélő járművek hatósági jelzése előnyökkel is jár, már amennyiben a jármű tulajdonosa kiváltja az E kezdőbetűs rendszámot, ami 8500 forintba kerül, további hatezret kell fizetni a módosított forgalmi engedélyért.

A környezetbarátabb autók zöld rendszáma nem tévesztendő össze a mezőgazdasági és erdészeti járművek – fehér alapon zöld karakteres, két betű négy számos – azonosítójával.

Az elektromobilitás elterjesztése érdekében létrehozott Jedlik Ányos Klaszter munkacsoportjai szeptember 30-ig teszik le a kormány asztalára javaslataikat, melyek már konkrét törvénymódosítási ajánlást is tartalmaznak. Ezek között szerepel adókedvezmény, a buszsáv használatának engedélyezése, ingyenes parkolás a töltőhelyeken és felmentés a dugódíjtól. A cél, hogy 2020-ig – az uniós irányelvekben megfogalmazott céloknak megfelelve – Magyarországon a forgalomban lévő autók mintegy másfél százaléka elektromos hajtású jármű legyen.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.