Magyarország, motorország

Győrben működik a világ legnagyobb motorgyára, ennek termékei, valamint a Szentgotthárdon készült benzinesek és dízelek tíz márka sikeres modelljeit hajtják, nem ritkán Év autója díjazottjait, viszont nem mindegyik dobogós az Év hajtóműveinek versenyén. Vajon miért?

A szentgotthárdi Opel-gyárban a nyolcmilliomodik motort ünnepelték, ennél is nagyobb darabszámnál tart az Audi Hungaria, ahol 2014 végéig több mint 27,5 millió motor készült, és az idei első fél évben is gyártottak már több mint egymilliót. Győr három éve előzte meg mennyiségben a Toyotát, és jelenleg a világ legnagyobb motorgyártója: magyar darabok hajtják az Audik többségét, s bekerülnek a Seat, a Skoda, a Volkswagen modelljei mellett a Bentley, a Lamborghini és a Porsche luxus- és sportkocsikba is.

Sorozatban hatodszor kapta meg az Nemzetközi Év Motorja díjat az Audi Hungariánál gyártott öthengeres 2,5 literes benzines TFSI erőforrás. A 367 lóerős változat hajtja az új Audi RS3 Sportbacket, a 340 lóerős teljesítményű pedig az RS Q3-ast. Az Aud i Hungariánál tavaly 1 973 734 motor készült, a vállalat motorpalettája jelenleg 216 változatból áll a négytől tízhengeresig, a vállalat több mint 11 400 győri munkatársa közül 6200 a motorgyártás területén dolgozik, s naponta 8850 motort gyárt.

A nagydíjas BMW i8-as hajtáslánca
A nagydíjas BMW i8-as hajtáslánca

A nyolcmilliomodik szentgotthárdi Opel-motort, a négyhengeres 1,4 literes, 150 lóerős turbót az ősszel bemutatkozó K sorozatú Astrába építik. A General Motors magyarországi telephelyén gyártott három- és négyhengeresek hajtják az Adam, a Corsa, a Meriva, az Astra, a Zafira és az Insignia különböző változatait, valamint a Vauxhall-jelvényes és dél-koreai Chevroleteket.

Több zsűritagtól is megkérdeztük, hogy miért nem nyert szentgotthárdi motor? A magyarázat szerint nem elég jónak és világszínvonalúnak lenni, az igencsak népes nemzetközi zsűri csak a globálisan elterjedt motorokat díjazza, márpedig a magyarországi gyártásúak „csak” az Opel és a Vauxhall európai piacon forgalmazott modelljeibe kerülnek be. A lényeg, hogy a több kontinensen forgalmazott motoroknak jobbak az esélyeik, mint a lokálisaknak.

A Nemzetközi Év Motorja díj (International Engine Of The Year Awards) világzsűrijében 31 ország 61 szakújságírója szavaz, idén a BMW i8-asban bemutatott 1,5 l-es, közvetlen befecskendezéses turbós háromhengeres benzinesből és villanymotorból álló hibrid hajtásláncot (összteljesítmény 363 LE) választotta a világ legjobb személyautóhajtásának. A megmérettetésen hagyományosan, minden évben a világ összes olyan személyautó motorja és hajtáslánca indul, amit legalább két országban forgalmaznak. A hosszú listából két szavazási körben kerül ki a fődíjas, a nyolc hengerűrtartalom-kategórián és az ezek nyertesei közül megszavazott abszolút győztesen kívül minden évben megválasztják a legjobb sportmotort és a „legzöldebb” hajtásláncot is.

A legjobb új motor kategóriájában kizárólag az elmúlt évben bemutatott újdonságok indulhatnak, idén itt is a BMW i8 hajtása győzött, a legjobb sportmotor pedig a Ferrari 4,5 l-es V8-asa lett (605 LE) az idei díjazottak között egyedüli szívómotorként. A zöld kategóriában a Tesla egyik tisztán elektromos hajtáslánca (700 LE) nyert, a kétmotoros P85D-t díjazta a zsűri. A BMW nyolc, a Mercedes (AMG) öt, a Ferrari és a Porsche három-három dobogós helyezést ért el; a VW három, a Ford és a Volkswagen kettő-kettő, a PSA Peugeot-Citroen egy díjat kapott.

Szécsényi Gábor, Az Autó főszerkesztője és a nemzetközi zsűri egyetlen tagja tizedszer szavazott és ahogy lapunknak elmondta, a végeredmény pontosan mutatja az autó ipar fejlődési irányát: kis hengerűrtartalmú, nagy teljesítménysűrűségű belső égésű motorok és elektromos hajtás, egyelőre együtt, egymás kiegészítőjeként. Az ilyen szerkezetek óriási előnye, hogy kellően hosszú hatótáv mellett a tisztán elektromos üzem és az összkerékhajtás is egyszerűen megvalósítható velük. B. J.

Percenként egy darab

Az 1992-től hét éven át tartó kis szériás autó-összeszerelés leállítása után a nagy volumenű motorgyártásé lett a főszerep Szentgotthárdon, ahol már tavaly elindult a termelés a 700 millió eurós beruházással felépített Flex üzemben is. A tavalyi 380 ezerről idén 580 ezerre megy fel a termelés, és további növekedés várható. A létszám a 2010-es hatszázról 1500-ra bővült és idén további kétszáz munkatársat vesznek fel, ezután 66 másodperc helyett 49 másodpercenként gördül le a fél kilométeres szalagról egy új motor, amely két óra alatt születik. A növekvő kereslet miatt a heti műszakok számát 18-ról 25-re is emelhetik, amire van esély, mert az Opel 2018-ig 27 új autómodellt és 17 új motort mutat be, utóbbiak többsége Szentgotthárdon készül majd. Harmadik műszakkal növelik Eisenachban az Opel-gyár kapacitását és júliustól éjszaka, olykor pedig hétvégén is készülnek az Adamok és a Corsák. (B. J.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.