Belehúznak az olaszok
A nakedbike vonalon néhány hét eltéréssel két nehézbombázót is a leendő vásárlók elé dobtak, csak hogy csorgathassák a nyálukat a jövő év elejéig. Pedig a kínálat már eddig sem volt szerény, hiszen Monsterek változatainak tömege állt a kínálatban a léghűtéses, akár kezdő motornak is használható verziótól egészen a folyadékhűtéses, ipari szobrászmunkának is bőven beillő változatig. Az, hogy az olasz üzemben kiemelt figyelmet fordítanak erre a modellre és erre a kategóriára, teljesen érthető, hiszen forgalmuk döntő részét ezek a motorok adják, még akkor is, ha az 1098-as sportgépet megjelenése óta "úgy viszik, mint a cukrot".
Az 1098-as mellett a Ducati másik nagy dobása volt a 696-os Monster. Üzleti szempontból a kis szörny talán még a cég nagyszériás csúcsgépénél is többet hozott a konyhára. Amerikában például a Monsterek eladása 25 százalékkal ugrott meg az új jövevény miatt, és itthon is szinte azonnal a legkeresettebb modellé vált - mondták a hazai importőrnél. Ezek után csak a bolond nem hozta volna ki az új külsővel felszerelt változat nagyobb példányát. A lépést egyszerűen az indokolta, hogy a 696-os igazából nem egy erőgép. Öszszevissza 80 lóerőt teljesít, ami azért nem kevés, de igencsak korlátozza annak lehetőségét, hogy széles körben elnyerje a manapság erőművekben gondolkodó vásárlóközönség kegyeit. Éppen az olasz gyártó döntött, s a régi recepthez nyúlt, amikor a Multistradában és a Hypermoterdban is szolgáló, valamivel több mint egyliteres blokkot ültette az új gépbe. Ez pedig már 95 lóerőt nyom a hátsó kerékre, s hogy a különbség jól látható legyen, már egyoldali lengőkar "segítségével". A magyarországi importőr szerint az első példányok januárban érkeznek a szalonokba.
Már mielőtt az új Monster megjelent, sokan rebesgették, hogy a naked kategóriában nem ez lesz az idei nagy dobása az olasz üzemnek. Lényegében szériaérett változatban van a "nagy falat", az 1098-as L-Twin blokkjával szerelt Streetfighter is. Az L-Twin blokkal elkészült a Ducati legerősebb, idom nélküli motorja. Az 1098-hoz képest a vezérlést némileg módosították, ám még így is démonikus 155 lóerőt tud a gép, míg a nyomatéka meghaladja a 115 Nm-t. A körítéssel: a kettős falú acélcsővázzal, a monoblock fékekkel, valamint a kiviteltől függően a Showa vagy az Öhlins "futóművekkel" még a márka örök ellenségeinek sem lehet bajuk, ami pedig a látványt illeti, az még a képeken is ütős. Fájdalom azonban, hogy a Streetfighterre is várni kell, legalábbis a jövő évig biztosan. Ár még nincs, de az 1098-as mutatóit alapul véve könynyen jósolható: ez sem lesz itthon tömegmodell.
