MÁV Biztosító: messze még a vége
Egyhamar biztosan nem ér véget a MÁV Biztosító kálváriája, évekig is eltarthat, mire minden érintett a pénzéhez jut (ha egyáltalán), és kiderül, pontosan mi történt a fapados áraival rövid idő alatt villámgyors növekedést produkáló, majd ennél is sebesebben összedőlő biztosítóval. A MÁV vagyonelszámolása jelenleg is tart. Mivel sok a rendezésre váró tétel, azt egyelőre nem tudni, mikor fejeződik be az egyesület vagyonának számba vétele, a károk, függő károk felmérése. - Az ingatlanok értékbecslése már megtörtént, az értékesítésre pályázatot írtunk ki, ez azonban nem járt eredménnyel, így meg kell ismételnünk. Az ingó vagyon értékesítése ugyancsak folyamatban van, itt valószínűleg nem lesz szükség újabb pályázatra. Az egyesület alkalmazottainak munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg. Nincs tudomásunk arról, hogy bárkinek elhelyezkedési problémája lett volna - tudtuk meg a Hitelintézeti Felszámoló Kht.-nál.
A Magyar Biztosítók Szövetségénél (Mabisz) azt nem tudják megmondani, hogy hány olyan volt MÁV-ügyfél okozott eddig kárt, akinek nincs érvényes szerződése más biztosítónál. - Nem gyűjtjük a károkat aszerint: hol volt a biztosítatlan károkozónak az utolsó, megszűnt biztosítása, így azt sem tudjuk, mekkora összeget fizetett ki mostanáig a szövetség a volt MÁV-osok miatt. Szeptemberben azonban a biztosítatlanok által okozott károk sem darabszámban, sem kárkifizetési összegben nem emelkedtek aránytalanul, amiből arra következtetünk: a MÁV megszűnése ezeket a számokat nem befolyásolta - tudtuk meg Ragályi Istvántól, a Mabisz gépjármű-kárrendezési irodájának ügyvezető igazgatójától. Szeptember végéig a kártalanítási számla terhére, vagyis a biztosítatlanok által okozott károkra 1,88 milliárd forintot fizetett ki a szövetség, amiből 580 milliót már behajtottak a vétkeseken.
Bár a MÁV-nál biztosított már nincs, a kárigények még most is folyamatosan érkeznek az egyesülethez, főként külföldről. Ezek jogosságának megállapítása sokáig tart, az azonban már tudható: az eddig beérkezett igényekre sincs meg a teljes körű fedezet. Eközben a Generali már beperelte a MÁV mintegy négyszáz egykori ügyfelét/tagját: a biztosító az autósok által okozott károkat kijavíttatta ügyfelei cascójának terhére, ám ehhez az összeghez az egyesülettől vélhetően már nem jut hozzá, ezért a kárt okozón próbálják meg behajtani a tartozást. Az Allianznál ugyanígy döntöttek: összesen mintegy félmilliárd forintot követelnek bírósági úton ezerkétszáz egykori MÁV-os ügyfelen.
Hogy mihez kezd majd a Mabisz, amelynek az érvényes biztosítással rendelkező, kárt okozó autósok helyett kell fizetnie, egyelőre kérdéses. A szövetségnél kizárólag a külföldieknek okozott károk fedezetére mintegy másfél milliárd forint tartalék áll rendelkezésre, idén ebből eddig mintegy 120 millió forintot fizettek ki a nemzetközi zöldkártya-megállapodás alapján. Ez az egyezmény kötelezi a feleket - így a magyar Nemzeti (Zöldkártya) Irodát is - arra, hogy térítse meg a magyar biztosítottak külföldinek okozott kárát a biztosító csődje, fizetésképtelensége vagy megszűnése esetén is. - A magyar jogszabályok belföldieknek okozott károkra nem írnak elő ilyen kötelezettséget, és arról sem intézkednek, hogy zöldkártyás károk megtérítése esetén a nemzeti irodának van-e visszakövetelési lehetősége a károkozó autósokon, ezért ebben a kérdésben még nincs egyértelmű döntés a Mabisz részéről - tette hozzá Ragályi István.
Bár a MÁV Biztosítót a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2006-ban egyszer hónapokra felfüggesztette a nyilvántartási rendszer hiányosságai miatt, a botrányos végjáték első felvonása idén áprilisban volt, amikor a felügyelet tartalékhiányos állapotra hivatkozva átmenetileg beszüntette az egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) termékének terjesztését, kezdeményezte a vezető biztosításmatematikus és az első számú vezető felmentését. Egy héttel később rendkívüli és azonnali PSZÁF-vizsgálat indult a biztosítónál, a VPOP pedig közölte: különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és pénzmosás megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást indított egy budapesti székhelyű egyesület ellen. Az első becslések szerint az összeg, amelyet magánbankszámlákon keresztül vontak ki az egyesületből, megközelítette az egymilliárd forintot. Az ügyben több embert is előzetes letartóztatásba, illetve házi őrizetbe helyeztek, köztük Kiss Bálintot, a MÁV Biztosító később leváltott elnökét, aki feltételezések szerint egy új cég alapítására fordította volna a pénzt.
A rossz gazdálkodás, a túl alacsony díjak is hozzájárultak a biztosító összeomlásához. Amikor a PSZÁF-biztosok maguk kezdtek kutakodni az iratok között, és immár nem csak a MÁV munkatársaitól kapott adatokra támaszkodva próbálták felmérni, mekkora a baj, számtalan nagy összegű kár "dőlt ki a szekrényből". A júniusi közgyűlésen kiderült: a MÁV becsült vesztesége 4,2 milliárd forint volt 2007 végén, a saját tőke hiánya pedig az első negyedéves adatok szerint 5,8 milliárd forint. Az egyesület tulajdonosainak, azaz a tagoknak ezt kellett volna megszüntetniük vagy átruházni az állományt valamely más biztosítóra. A pályázatra azonban még ajánlat sem érkezett, mert az érdeklődők (a Signal, a KÖBE, az Union, a Genertel, a Magyar Posta és K&H) többek között a magas kárgyakoriság, a megbízhatatlan informatikai rendszer, valamint az alacsony biztosítási díjak miatt túl kockázatosnak ítélték az üzletet. A pótdíjbefizetést a júliusi közgyűlésen a mintegy kétszázezres tagságot képviselő 240 ember vetette el. Ez azt jelentette, hogy a PSZÁF visszavonja a MÁV kgfb-re és minden más biztosítási tevékenységére kiadott engedélyét.
Miután véglegessé vált: az egyesület megszűnik, az ügyfelek egy rapid évközbeni átszerződéssel választhattak új biztosítót. Számos probléma maradt azonban megoldatlan. Az egyesület fizetésképtelensége esetén ugyanis a jogszabályok szerint - hiába rótták le a tagdíjat - az ügyfeleknek maguknak kell helytállniuk. Azaz lesznek olyan károkozók, akik bár rendelkeztek érvényes kötelező biztosítással, zsebből kénytelenek fizetni annak, akivel karamboloztak.
