Galamb József azon kevesek közé tartozott, akit Henry Ford keresztnevén szólított. Joe a karosszéria és az alváz tervezése mellett a szervizzel és a vásárlói panaszokkal is foglalkozott.

Galamb József ötgyermekes parasztcsaládban született 1881. február 3-án, Makón. Tizenöt éves volt, amikor apja meghalt, legidősebb bátyja ügyvéd lett, és támogatta öccse tanulását: József először a makói középiskolába, majd a szegedi ipariskolába járt, a Budapesti Magyar Királyi Felső Állami Ipariskolán szerzett felsőfokú képesítést. Az intézmény jogutódja a Budapesti Műszaki Főiskola.

Először a diósgyőri vasgyárban rajzolóként dolgozott, majd 1901-ben önkéntesként a haditengerészetnél szolgált Polában, Horthy Miklós sorhajóhadnagy parancsnoksága alatt.

1903-ban a frankfurti Adler-autógyárban vállal munkát, majd ugyanabban az évben két barátjával ellátogatott a Saint Louis-i világkiállításra. Heti hét dollárért dolgozott egy papírgyárban, majd műszaki rajzolói tudásának köszönhetően heti húszdolláros állást kapott a Fordnál, ahol Henry Ford hamar felfigyelt precíz rajzaira. 1908 és 1914 között a mérnöki részlegen dolgozott, az általa tervezett autó megnyerte a 6500 kilométeres New York-Seattle-versenyt. 1915-ben, 34 évesen költözött át a dearborni üzembe, ahol 1944-es nyugdíjazásáig dolgozott. Főmérnökként kétszáz embert irányított, Henry Ford sokallta a létszámot, ezért olykor átcsoportosítási trükköket alkalmazott Galamb, aki egyébként élete végéig lojális volt a modellváltásokat görcsösen ellenző főnökéhez. Nem volt könnyű helyzetben, hiszen az ifjabbik Ford, a később elnökké kinevezett Edsel és annak fia, II. Henry Ford is sok mindent meg akart változtatni, mert mindketten látták, hogy a sikeres modellek ideje is lejár egyszer, ezért újítani kell. A főnökök közötti manőverezés felemésztette Galamb egészségét: 1943 végén szívrohamot kapott, majd 1944-ben, 39 évnyi Ford-szolgálat után, nyugdíjba vonult.

Galamb asszisztenseként egy másik magyar irányította a motorfejlesztést. Farkas Jenő 1904-ben szerzett gépészmérnöki diplomát a József Királyi Műegyetemen. Németül jól, angolul alig tudott, amikor 1906-ban Amerikába utazott. Néhány hónapig műszaki rajzolóként dolgozott a Fordnál, majd a Cadillachez ment, ahonnan létszámcsökkentés miatt elbocsátották. Galambbal 1907-től ismét a Fordnál dolgozik, első ötlete a levehető hengerfej volt, majd a Galamb által tervezett traktort fejlesztette tovább. Kürtös István a harmincas években vezette a Ford traktorrészlegét, Nádor Imre alvázat és futóművet tervezett, Haltenberger Gyula gyártásszervező mérnökként dolgozott.