Mindenhol király
A gigamodell még a reméltnél is nagyobbat ütött, olyannyira, hogy az európai vásárlóközönség szinte követelte a B-King szériaváltozatát.
Nem volt hiábavaló több év fejlesztőmunkája. Pedig pusztán a nyers adatokat szemlélve nem sok együttműködést várna el az újdonsült tulajdonos. A Hayabusa több mint 1300 köbcentis blokkja maradt, a kompresszort azonban eltüntették, 184 lóerővel így is minden idők legerősebb naked bike-ja született meg. Ha valakinek még ez sem lenne elég tiszteletet parancsoló, az elgondolkozhat a 235 kilogrammos összsúlyon és az "eredetihez" képest 200-asra fogyasztott hátsó abroncson. A városi dugóban is gond nélkül lehetett volna araszolni, de ezt a széles tank és kormány nem engedte. Hayabusa blokkja teszi a dolgát, és kilőtt pezsgősdugóként gyorsítja a királyt. A vágta azonban csak 140-150-ig tart - legalábbis a kényelmesebbek számára. Szélvédelem semmi, nincs hova bújni, így az orkánban izomból kell tartania magát a motorosnak. Vagyis autópályán sem a legjobb, pedig a fékek is kiválóak.
Akkor mégis hová való? A városban azért, ha kicsit ügyeskedve is, de lehet haladni. Egy kávéházig legalábbis biztosan. Ott pedig, akárcsak a tanulmánymodell: mindent visz. Alig volt olyan, aki a nálunk járt B-Kingre ne vetett volna pillantást. Márpedig a motorvásárlás sokaknál érzelmi, sőt hiúsági kérdés. Itt pedig nagyon sokat nyom a latban, hogy én lehetek a legütősebb, mert amivel érkezünk, az minden más konkurenst elhomályosít maga mellett.
