Új sminkkel hódít a francia szépség
A 407-es sikertörténetének előzménye is volt, hiszen elődje, a 2001-ben bemutatott Luc Besson-filmből elhíresült "taxi"-Peugeot, a 406-os is rendesen helytállt a piacon, sőt valóságos rajongótábora alakult ki. A márka marketingesei még ennél is messzebb mennek, és állítják, hogy az egész, 1934-től gyártott 4-es széria egy sikersorozat, hiszen már a 401-es is roppant népszerűségre tett szert, és itt mindjárt szinte kötelező megemlíteni a Peugeot 403-ast, amelyhez Columbo hadnagy még ballonkabátjánál is jobban ragaszkodott.
A 407-es esetében nem lehet eldönteni, hogy tervezéskor a konstruktőrök vagy a dizájnerek kapták-e a főszerepet, de akárhogyan is van, mindkét csapat kitett magáért. Így a kategóriában megjelent egy olyan autó, amelyben már nemcsak a praktikum, a méret és a célszerűség volt a lényeg, de a szépség és a sportos elegancia foglalt magába egy olyan műszaki tartalmat, amely még a legkritikusabb autóguruk elismerését is kivívta.
A franciák azonban úgy érezték, hogy ha korosodik egy nő, legyen az akár a legvonzóbb, ráfér egy kis smink, esetleg ráncfelvarrás, csak hogy fenntartsák az érdeklődést. A 407-es kozmetikusainak és plasztikai sebészeinek azonban nem volt könnyű dolguk, így az autón nem változtattak túl sokat. Szerencsére. Hozzányúltak például a modell esztétikáját meghatározó egyik legjellegzetesebb elemhez: a légbeömlőt három vízszintes és az ezeket keresztező díszrács teszi hangsúlyosabbá. Ez a módosítás nem nagyon hiányzott, hiszen a kocsi "arcának" karakterén sokat nem változtatott. A kocsi előre is kapott parkolást segítő szenzorokat.
Áttervezték a hátsó lökhárítót, amelyen krómozott a koptatósáv, változott a diffúzor, de módosították a csomagtartó alját is, amely belesimul a lökhárító felső szélébe. Változtak a hátsó lámpák is. A vörös burkolat egységesebbé teszi a 407-es hátsó felét nappal, sötétben viszont a LED-hatás teszi korszerűbbé a kocsi látványát.
A Peugeot tehát a ráncfelvarrás általános módszereit követte. A lökhárítót, a lámpát, a légbeömlőt, valamint a díszcsíkokat érintő átalakítások mellett a másik megújító módszer, hogy a különféle modellek megkapják azokat az extrákat, amelyek addig csak a drágább változatok szériatartozékai, esetleg opciói voltak. A mostani 407-esek közül eddig csak a V6-osokhoz volt kapható a sportos, 18 colos Solei felni, amely ezentúl a 170 lóerős, 2,2 literes HDi-motorral szerelt SW- és limuzinváltozathoz is rendelhető.
A színválaszték növelése is a kozmetikusok dolga volt. Az csak látványra dönthető el, hogy mi a különbség az olyan rafinált elnevezésű fényezések között, mint - csak hogy egyetlen színnél maradjunk - az eddig is alkalmazott manitoba, valamint az új hurrikán, a moondust vagy a tóriumszürke között, mégis a választékbővítés is a kifinomult igények kielégítésére szolgál.
Első benyomásra az utastér változtatásán sem kellett sokat dolgozniuk az áttervezőknek. Az egyetlen azonnal szembe ötlő módosítás a középkonzolt érintette, de változtattak a levegőbeömlők, a kilincsbetétek és egyes modelleknél az ajtódíszítések látványán is. A kocsi belülről is kapott egy kis diszkrét krómozást, és a kárpitok szövetén és színén is tetten érhetjük a frissítést.
A 407-es variálhatóságát a széles motorválaszték, valamint a manuális és automata váltók ezekkel való kombinálhatósága teszi teljessé. Négy benzines - 1,8 literes 125 lóerőstől a 3 literes 211 lóerősig - és öt HDi-motor - a 110 lovas 1,6-ostól a 204 lóerős V6-os 2,7 literesig - rendelhető a kocsikba. És mivel a kocsi környezetvédelmi paraméterei is már most teljesítik a 2012-ig kötelező normákat, úgy tűnik, hogy néhány évig érdemes lesz békében hagyni a 407-est, hadd hódítson az új sminkkel.