Tartalom és dizájn
Légzsák, kanyarfényszóró, autórádió és még sok más műszaki újítás, amit először a General Motors szerelt nagysorozatú személykocsikba, ám mindennél nagyobb lépést jelentett az autókarosszériákat tervező stúdió alapítása. Harley J. Earl és a GM valódi dizájnforradalmat indított el, ennek köszönhetően a konszern ma is vezető szerepet játszik a formatervezésben.
A hollywoodi sztártervező, Harley J. Earl több filmes csodajármű megalkotása után 1926-ban került a Cadillachez, ahol Lawrence Fisher vezérigazgató jó partnernek bizonyult régi álma, az autótervező dizájnközpont megvalósításához. Persze nem véletlenül jött öszsze az ötlet, hiszen Fisher felismerte, hogy a Cadillacnek valami különlegeset kell nyújtania, megérezte, hogy a mobilizált hintóknál többre vágynak a vevők. És már nem elég az önindító kényelme, az autórádió hangja és a V8-as motor teljesítménye, valami új kell a csábításhoz. A ló nélküli kocsi formája akkoriban már nem különösebben dobogtatta meg a húszas-harmincas évek vásárlóinak a szívét, akiket csak a sebesség növelésével nem lehetett tartósan elbódítani.
A ruha, pontosabban a karosszéria teszi az autót, ismerte fel Fisher, és a Cadillac márkánál, a világon elsőként, 1927-ben létrehozták az Art & Color részleget, mely később dizájnközponttá nőtte ki magát. Arra is rájöttek, hogy közvetlenül a piac közelében kell dolgozni ahhoz, hogy megismerjék a fogyasztói igényeket, az aktuális divatot és a vásárlási szokásokat, ezért több helyen is működtetnek stúdiókat. Az észak-amerikai után a GM európai leányvállalatainál, az angliai Coventryben a Vauxhallnál és a németországi Rüsselsheimben az Opelnél alakultak formatervező központok, és napjainkban tizenegy önálló mellett a Subaruval, a Suzukival és az Isuzuval közösen is működtet dizájnstúdiót a GM. A központ Detroit, de van stílusműhely Los Angelesben, Sao Paulóban, Sanghajban, Szöulban, Melbourne-ben, Trollhattanben és Göteborgban. Amerikában dollármilliókat költenek számítógépes programokra, sztártervezőkre meg persze szigorúan védett, ám kellemes környezetű műtermekre, amelyek legalább annyira fontosak a tervezőknek, mint a vevőnek a szép formájú, otthonos autó, melyben fél életét tölti el, az átlagosnál kockázatosabb körülmények között.
