A Tattersallban rendezték az első budapesti autókiállítást Királyi Magyar Automobil Klub Jubiláris aranykönyve

A világ első autókiállítását 1897. szeptember 30-án rendezték Berlinben. A közös bemutatkozás Carl Benz, Gottlieb Daimler, Ernst Kühlstein és Friedrich Lutzman ötlete volt, az eseménynek a Carl Gause által tervezett patinás épület, a Bristol Hotel adott otthont, az Unter den Lindenen sétálgatók nyolc német „Motorwagennel” ismerkedhettek meg. Nemzetközi autókiállítás szervezésére először a franciák vállalkoztak, a Louvre előtti Tuileriák kertjében 1898-ban az európai márkák többsége szerepelt.

Magyarországon is már jó száz éve rendeztek hasonlót: a fővárosban, a Külső Kerepesi út melletti Tattersallban huszonhárom kereskedő hatvan automobilt és többféle tartozékot, többek között gumiabroncsot, pneumatikajavító készletet, vízhatlan anyagú automobil- és sportruhát, kesztyűt, sapkát és köpenyt mutatott be.

Az 1901. június 17-i megnyílt kiállításra özönlött a nép, ezért a tervezett három nap helyett egy hétig tartották nyitva a Magyarországon addig soha nem látott tárlatot. A lovas hintóval érkező Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter Tattersallban mondott beszéde szerint: „a magyar lótenyésztés ne féljen az automobiltól, ami új és haladásunkat jelenti, ezért támogatni fogjuk elterjedését.”

A második rendezvényre mégis négy évet kellett várni, aztán csak 1918-ban, az árumintavásár részeként mutatkozhatott be ismét a járműipar és közlekedés, önálló autókiállítást 1925 májusában rendeztek. A Városligetben a külföldiek mellett magyar márkák, többek között MÁG és Rába autók, Méray- és Samum motorkerékpárok is bemutatkoztak.

1928-ban felére csökkentették a luxusautó adóját: akkoriban tízezer pengőbe került egy átlagautó, 2500 pengő előleg befizetése után három éven keresztül havi 450 pengős részletet kellett törleszteni, ami nagyjából egy orvos átlagfizetése volt, akkoriban egy sofőr havi kétszáz pengő készpénzt és 50 pengőnyi ruhaellátmányt kapott. Az öltözék nem csak juttatásként volt fontos.

A szalonok sorát gazdasági világválság és egy újabb háború szakította meg. Autóbemutatót legközelebb a hatvanas években, a Városligetben, a Budapesti Ipari Vásáron, majd Kőbányán, a Budapesti Nemzetközi Vásáron rendeztek. Az önálló járműkiállítás ötletét 1988-ban a Haris kereskedőház élesztette fel ismét. A menterend szerint páros években a haszonjárművek és háttéripari cégek, páratlanokban pedig a személygépkocsi-márkák szerepeltek a Hungexpón.

Gyakran változó neve ellenére a budapesti autószalon sokáig a kőbányai vásárváros legvonzóbb kiállítása maradt, 1989-ben hatvanezren, 1997-ben már közel kétszázezren csodálták meg a legújabb modelleket. 2008 májusában viszont már csak csonkább kollekció jutott a közönségnek, aztán hosszú szünet következett.

Idén három hazai járműkiállítás is bekerült a naptárba: az év sikeres rendezvénye volt márciusban az Autó-Motor-Tuning show, melyen részt vett az autó- és motormárkák többsége: három nap alatt 44 ezren látogattak a Hungexpóra, ahol a magyar járműipar is bemutatkozott, a jövőre tervezett rendezvény időpontja március 20–22. Addig sem maradnak program nélkül az autók iránt érdeklődők: november 5. és 7. között látogatható az Automotive Hungary Nemzetközi Járműipari Beszállítói Szakkiállítás, ahol a győri Audi, az esztergomi Suzuki, a kecskeméti Mercedes és a szentgotthárdi Opel mellett a hazai vállalkozások és oktatási intézmények is bemutatkoznak.

Novemberben 21. és 23. között a Syma-csarnokban a Mobilitás 2014-es kiállításon 27 autó- és motormárka kereskedője képviselteti magát hétezer négyzetméteren. Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) elnöke szerint figyelemre méltó, hogy családi vállalkozások állítanak ki, a Puskás Ferenc stadion szomszédságában kijelölt pályán száz autót próbálhatnak ki a látogatók, akik villamos hajtásúakat tesztelhetnek.