A balesetek 98 százalékának oka emberi hiba, figyelmetlenség ADAC

Döntéseink jelentős része automatikus, tudattalan és érzelmi alapú. Igaz ez az autóvezetésre is, ahogy ezt a legkorszerűbb eszközökkel végzett neurológiai kísérletek igazolják. A közlekedés szempontjából ez különösen ijesztő, hiszen pillanatnyi kihagyás is tragikus lehet. Októberben egy több százezer kilométert biztonságosan és megbízhatóan levezető busz sofőrje okozott karambolt, amikor vonat elé hajtott.

Elég egyetlen váratlan momentum, egy figyelmetlen pillanat, és a vélt rutin halálos csapdává válik. Ennek a jelenségnek vizsgálatára most új eszközöket is bevetnek. A spanyolországi Audi és a svéd Tobii szemkameragyártó cég kutatása szerint a vezetési idő jelentős részében – különösen a megszokott útvonalakon – robotpilóta üzemmódban közlekedünk, vagyis úgy hajtunk át kereszteződéseken, hogy csak utólag vagy még akkor sem rögzítjük az eseményeket.

Amiről a vezető nem tud, azon javítani sem tud – állítja dr. Réti István, az ET Research stratégiai igazgatója, akinek csapata új módszerrel javítaná a közlekedés biztonságát. A szemkamerával nyomon követett és regisztrált vezetés közbeni tudattalan folyamatokat próbálják tudatossá tenni, így csökkenthetők a vezető személyéből eredő baleseti kockázatok. Egy kamerával felszerelt szemüveg követhetővé teszi a vezető szemének mozgását, így a számítógépen rögzített filmen pontosan visszanézhető, hogy milyen fontos információkat nem vett észre a közlekedő.

Márpedig a közúti balesetek 98 százaléka figyelmetlenségből, emberi hibából következik be, ezt Holló Péter professzor és a Közlekedéstudományi Intézet is igazolta vizsgálatával: közel 16 ezer balesetből csak 77 esetben volt felelős a jármű, 217 esetben pedig az útpálya. Pislogás miatt percenként 8-10 másodpercen át csukva van a szemünk, ám ez eloszlik, csak akkor igazán veszélyes, ha monoton utazás közben pillanatokra összefüggővé válik, elszenderül a sofőr.

Az autópálya-balesetek harmada a vezető fáradtsága miatt történik, különösen a borongós napok szürkesége, az egyenletes sebesség miatti egyhangúság növeli az elalvás kockázatát. Fokozottan érvényes ez az egyedül autózókra, akiket egyenes szakaszokon andalít a zene: néhány pillanatnyi, majd hosszabb szemlecsukás után 10-20 másodpercre is elalszik, miközben a kocsija száguld. Hatvan km/órás sebességnél is 16 méternél többet tesz meg másodpercenként az autó, az út pedig nem mindig egyenes, nem mindig üres, a nyomvonalról való letérés vagy kisebb sávelhagyás súlyos veszélyt jelent másokra is.

A vezetők érzik a fáradtságot, regisztrálják a szemlecsukásokat, mégsem állnak meg: ekkor jön a mikroalvás és vele a baj. Egyre több autóhoz rendelhető olyan szerkezet, amely figyeli a vezető reakcióidejét, szempislogásának sűrűségét, és ezek jelentős ritmusváltozása esetén hangjelzéssel, kormány- vagy ülésrezgéssel figyelmeztet, ha pedig szükséges, fékezéssel is beavatkozik a vészhelyzet elkerülésére. Az önkontrollt és a pihent sofőrt azonban semmi nem helyettesíti.