Az oroszlán idén sem bírt a gyűrűk urával, a Peugeot egyetlen körrel maradt le az Auditól a Le Mans-versenyen, melyet 258 ezer néző ült végig, és amit immár nyolcadszor nyert meg a német márka. Az R10 TDi-vel győző Tom Kristensen, Allan McNisht és Rinaldo "Dindo" Capello 381 kört tett meg 24 óra alatt. A szoros küzdelmet jelezte, hogy a második helyezett Peugeot-csapat többször vezetett, és végül egyetlen körrel szorult a második helyre. A 7-es rajtszámú 908-ast vezető Nicolas Minassian-Marc Gené-Jacques Villeneuve legalább olyan jól hajtott, mint az audis pilóták, ám egy hirtelen zápor és a hibás gumitaktika miatt végleg eldőlt az idei trófea sorsa.

A dízeltechnológiának köszönhetően a benzinesekhez hasonló gyorsulású motorokkal 24 óra alatt 34 alkalommal kellett kiállni a bokszba, ahol kerekeket meg pilótát cseréltek, és persze tankoltak: a biomasszából előállított, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, folyékony üzemanyagba földgázból szintetizált, folyékony GTL-komponenseket kevertek. A károsanyag-kibocsátást már a dízelmotoros versenyautóknál is koromszűrővel csökkentették, amit például a Peugeot 908 HDi FAP autón az utolsó három betűvel is jeleztek.

Itt nincs kapkodás, pedig a Forma-1-eseknél kevesebben dolgozhatnak a depóban, igaz, nem egyforma lelkesedéssel. A tucatnyi körhátránnyal bokszba érkező Lamborghinit például nem fogadták lelkesen a szerelők, akik nyugodtan tovább ettek, miközben a pilóta rájuk várt az autóban. Akkor még úgy érezték, hogy nekik már mindegy, mert a szabály szerint a győztes körszámánál 70 százalékkal kevesebbet teljesítőket nem értékelik, hiába autóznak 24 órán át. Végül őket is leintették a kockás zászlóval.

Az állandóan változó időjárás önmagában még nem lett volna gond, ám a 13,5 kilométeres pálya egyik részén szárazon, többi szakaszán zuhogó esőben száguldottak az autók, ez pedig megnehezítette a gumiválasztást és a vezetők dolgát, akik még így is négy percen belüli köridőket autóztak, és az 55 indulóból 35 célba ért. Pedig volt bőségesen kicsúszás, és az általában megbízható amerikai Salin kerekét vesztette, Wurz pedig az előtte haladó kocsi motorjából kifolyó olajtól nem látott, ezért szinte vakon ment ki a bokszba egy komolyabb takarításra.

Apropó, szélvédőmosás, 1928-ban a Le Mans-autókon használtak először elektromos ablaktörlőt, de a tompított fényszóró és a pezsgőzés is a maratoni verseny szülötte. Előbbi 1923-ban, utóbbi 1967-ben debütált. Le Mans-specialitás az élmezőny autóinak oldalán a helyezésének megfelelő 1-2-3 pirosan világító lámpa.

A Le Mans-versenyeken többségében benzines autók rajtoltak, de győzött már gázturbinás Rover, Wankel-motoros Mazda, és 2006-ban először dízel nyert: az Audi R10-es harmincezer kilométernyi tesztelés és 1500 órányi fékpadi próba után állt rajthoz és lett első. A márkák között a Porsche vezet 16 győzelemmel, majd a Ferrari következik kilenccel, a Jaguar héttel, az Audi 7 és a Bentley 6 elsőséggel. A pilóták között Tom Kristensen áll az élen nyolc trófeával. Negyvennégyszer középmotorosok, huszonkilencszer hathengeresek győztek.

Harmadik éve tart a dízelkorszak, ami jó, mert ritkábban kell tankolni, az Audi dízelmotorjai még versenykörülmények között, tehát kétszáz feletti tempónál sem fogyasztanak negyven liternél többet 100 kilométerenként, és a benzineseknél csendesebbek, ami nem mindig előny, hiszen a lassúbb autók vezetői nehezebben hallják meg a hátulról érkezőket, akik előzési szándékukat erős fényszóró-villogtatással jelzik. Ezért az utcai autóknál is kötelező világítást annyira komolyan veszik, hogy a Peugeot egyik autóját hibás tompított fényszóró miatt cserére utasították bokszba fényes nappal a bírók.

Le Mans-ban született az autósport jellegzetes ceremóniája: a pezsgőlocsolást 1967-ben vezette be a győztes Dan Gurney, miután 5233 kilométer után kiszállt piros GT40-eséből: a győztes Ford tulajdonképpen bosszúból született, mert az amerikai konszern fel akarta vásárolni az 1960 és 1965 között folyamatosan diadalmaskodó Ferrari-csapatot, ám a Commendatore utolsó pillanatban visszautasította a házassági ajánlatot, mert a maranellóiak akkor már a Formula-1-re koncentráltak.

A dízeltechnológiának köszönhetően a győztes csapatnak 34 alkalommal kellett tankolnia huszonnégy óra alatt