Tavaly először csökkent a bécsi belvárosban a gépkocsiforgalom: egy most közzétett tanulmány szerint naponta kétezerrel kevesebb autó járt a Ringen, a bécsi belvárost körülölelő gyűrűn, mint 1995-ben, s a tendencia folytatódik. Pedig amióta Ludwig Lohner k. u. k. udvari járműgyártó motorizált kocsija - 1896-ban - először haladt körbe a Ringen, évről évre nő - az utóbbi időben egyenesen ijesztő arányban - a gépkocsiforgalom.
Történelmi fordulópont - Bécsben kerékpárra váltottak
Parkolóhelyet a szigorú fizetős rendszer ellenére sem lehet a belvárosban találni, nem ritkák a dugók, és Bécs dicsekedhet a legforgalmasabb áteresztő úttal: a város közepét elkerülő A23-ason naponta 200 ezer jármű közlekedik, nemritkán csigatempóban.
A tanulmány adatai szerint 2007-ben a bécsi lakosok 25 százaléka közlekedett gépkocsin. Ez éppen egy százalékkal kevesebb, mint 1995-ben. Valamivel csökkent a Bécsben bejelentett személygépkocsik száma is: jelenleg a csaknem 2 milliós fővárosban 657 430 ez a szám - 670-nel kevesebb, mint 2006-ban. A bécsi önkormányzat illetékes szenátora nem győz lelkendezni, történelmi fordulópontról beszél, és az alternatívák - a kerékpár és a tömegközlekedés - győzelméről. A kerékpárforgalom ugyanis 1 százalékról 4 százalékra nőtt, igaz, a főváros is folyamatosan tesz ezért: már több mint ezer kilométer kerékpárúton közlekedhetnek a biciklisták. Mind a 23 kerületben található számukra külön útvonal, s lassan - hála az önkormányzaton belül működő koordinátor hősies harcainak - egyre kevesebb az a szakasz, ahol a kerékpáros kénytelen vagy a veszélyes úttesten, vagy a járdán imbolyogni. És nem is vitás, hogy a kihelyezett ingyenes - vagy aprópénzért, minden bonyodalom nélkül kölcsönvehető kerékpárok használata is hasznos: aki kipróbálja, és rájön, hogy mennyivel egyszerűbb két keréken közlekedni, talán végleg áttér erre az eszközre.
A legnagyobb győztes a tömegközlekedés: ennyien - 772,1 millióan - még soha nem vették igénybe a Wiener Linien (a bécsi közlekedési vállalat) járműveit. Emellett 300 ezren veszik igénybe nap mint nap a Bécs környékét a fővárossal összekötő gyorsvasutat - ők is rájöttek ugyanis, hogy nincs értelme a fáradságos, drága és a parkolás tekintetében kiszámíthatatlan autózásnak, amely ráadásul szennyezi a levegőt.
Az okok között persze nem annyira a környezet védelmének a magasztos óhaja szerepel. Az égbe szökő benzinár vezeti az okok listáját, szorosan a nyomában a már említett parkolóhelynyomor, illetve a drága parkolási díj és a nemfizetők szigorú büntetése. Kétségtelen azonban, hogy Bécsben nem nagyon nagy áldozat otthon hagyni az autót: nagyszerű a tömegközlekedés, tiszták és pontosak a járművek, s bár a jegyárak emelkedtek, még mindig elfogadhatóak. A metróhálózat is egyre bővül - május 10-én adják át a legújabb állomásokat, a belvárosból induló 2-es vonal ezután egészen a Práterig, a labdarúgó-stadionig jár. Három-négy évente örülhetnek a bécsiek újabb és újabb vonalhosszabbításnak: ma már a város minden csücske megközelíthető a föld alatt, vagy legalábbis jó a csatlakozás a felszín feletti járatokhoz.
Hogy mit jelent a jó tömegközlekedés, azt igazolja: a tartományokra, a vidéki nagyvárosokra nem jellemző az autóforgalom csökkenése. Sőt... Karintiában, Felső-Ausztriában, Burgenlandban és Stájerországban az összes megtett út több mint fele az autósokra jut. Ez rosszabb arány, mint az 1995-ös. Tény: a kevésbé koncentráltan elhelyezkedő települések megközelítése már inkább egyéni közlekedést feltételez.