Nem könnyű dönteni, és nemcsak azért, mert bőséges a felhozatal, hanem azért is, mert a 34 országot képviselő 82 tagú zsűri sokféle piacot képvisel, így az is előfordul, hogy olyan konstrukció nyer, amelyik nincs mindegyik régió kínálatában. Így volt ez idén is, hiszen hiába szánja globális autónak több modelljét is egy konszern, ha kontinensenként eltérőek a fogyasztói igények, a környezetvédelmi előírások és persze az üzemanyagárak. Ha az USA-ban négy dollárba kerül egy gallon üzemanyag, akkor ez nem nagyon ösztönöz kisebb és takarékosabb motorú autók vásárlására. (1 dollár = 228 forint, egy gallon = 3,8 liter). Így hiába nyer már harmadszor a háromhengeres, egyliteres benzines Ecoboost, ha az észak-amerikai piacon keresettebbek a kevésbé spórolós 6-8 hengeresek. A nemzetközi zsűri az idén mégis a kicsi európaira szavazott.

Hogyan triplázhat egy márka? A kérdésre Szécsényi Gábor, Az Autó és Retro Mobil főszerkesztője válaszolt. 2014-ben a Ford idén is kiérdemelte a fődíjat, a Nemzetközi Év Motorja címet, amely a műfaj Oscarja. Az egyliteres turbós háromhengeres benzines önmagában is különleges műszaki megoldású szerkezet (mely már 140 lóerős teljesítményű változatban is létezik), de nem kevésbé izgalmasak a benne rejlő fejlesztési lehetőségek. Műszaki megoldásai nemcsak a mai színvonalat hozzák, de összefüggéseikben (ésszerű gyárthatóság, költségek, szervizelhetőség) messze túlmutatnak azon. Fontos, hogy ez a kisgép egy teljes majdani modellsorozat alapja, négy- és többhengeresek is érkeznek majd a nyomdokain, ami azt jelenti, hogy a legkisebbtől a legnagyobb Fordig, tehát a Ka modelltől a Mondeóig valamennyi modellbe beépíthetők.

Az Év Motorja 82 tagú zsűrije 34 országot képvisel, azt a motort lehet jelölni, amelyiket legalább két országban forgalmaznak, az így kialakult közel ezres listát száz döntősre szűkítik, a fődíjast két körben választják meg.

A világ legtöbb piacán forgalmazott motorok mindig eleve esélyesebbek, hiszen a kontinensspecifikus erőforrásoknak nagyon jól kell teljesíteniük a helyinek számító zsűritagoknál ahhoz, hogy összetettben is az élre törhessenek. A díj angol szervezői igyekeznek egyre több piacot és országot bevonni a szavazásba, hogy minél pontosabb és teljesebb lehessen a kép. A végeredmény két szavazati fordulóban áll elő, a kiindulási lista minden évben rengeteg motort sorol fel, hiszen az alapszabály értelmében mindig a világ összes olyan erőforrása indul, amit az előző egy évben legalább két országban forgalmaztak. Ez lényegében a földkerekség összes személyautó-motorját jelenti, és nem csak az adott évben bemutatott újakat! A díj 12 kategóriája közül talán a „Legjobb Új Motor” az, ami leginkább hasonlít a hagyományos autóipari elismerésekhez, hiszen kizárólag az elmúlt év újdonságai versengenek érte: idén a Mercedes 360 lóerős turbós 2,0 les benzinese győzött. A sportmotorok között egy McLaren és két Ferrari hajtóművet díjaztak, a Legtisztább Zöld címet a Tesla kapta. Az 1,4–1,6-os benzinesek között a BMW és PSA Peugeot-Citroën turbója lett az első. Két kategóriában győztek győri gyártásúak: az 1,4 TSI Twincharger és a 2,5 literes TFSI, az Audi Hungáriánál készülő benzineseket a VW konszern a Seat és a Skoda modelljeibe is beépíti. (B. J.)