Amikor elkészült az első aszfaltcsík, kivittem néhány makettet fotózni a versenypályára. Éppen kész voltak a földmunkákkal a mogyoródi völgyben, ahol már állt a bokszépület. Ennek már majd három évtizede. Azóta az aszfaltcsíkot világbajnokok radírozták tele abroncsaikkal, a pályát többször átalakították, hogy gyorsabb legyen. Kiiktattak egy sikánt, meghosszabbították a célegyenest. Most megint napirenden vannak a változtatások, mert a nézők és versenyzők is izgalmasabb futamot akarnak, amihez több előzési pont kell. Márpedig a Hungaroring ezekben nem bővelkedik. Egyelőre. Mert megint nagy változások előtt áll a magyar pálya, melynek minden átépítését, alakítását és működtetését is Morvai Károly igazgatta.

Ami biztos, hogy a Hungaroring 2013-ban is változik, és a munkákat már nem a régi motoros irányítja. Szinte hihetetlen volt a levél, mely arról szólt, hogy búcsúzik, de miután megnéztem életrajzát, rájöttem, hogy ennyi: a Charlie-nak hívott igazgató nyugdíjba ment. A pálya szerves része volt, ami így kicsit száraz, de aki ismerte, tudta, nélküle nem működött, pontosabban így biztosan nem működött volna a gépezet, melyet állandóan meg kellett újítani ahhoz, hogy méltó legyen a világbajnoksághoz. Márpedig méltó volt, jól működött, sőt dicséretesen. Ezt az FIA, a Nemzetközi Autósport Szövetség és a mindenkit folyamatosan feszültségben, meg sakkban tartó Bernie Ecclestone is többször elismerte.

Voltak apró bakik. Nagy zuhék idején beragadtak az autók a parkolóban. Aztán egy idősebb pályamunkás a lezárt pályán szembejött robogójával Rubens Barichellóval, aki éppen az új Mondeo ST modellt mutatta be a Ford jóvoltából, de hála a brazil reflexének, nem történt baj.

Sikeres számítógépes szakemberként váltott az akkor még sokak által igencsak bizonytalannak tartott munkára Morvai Károly. Korábban, közel másfél évtizedig az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában mikrohullámú berendezésektől kezdve, a különféle analóg és digitális mérőműszerek gyártásán át többprocesszoros számítógépek gyártásáig, számtalan szakterületen tevékenykedett. Miután elvált, és fiát egyedül nevelte, úgy érezte lakó- és munkahelyet is váltania kell. Bízott a Hungaroring jövőjében, ezért szülei mogyoródi telkén épített házat. Éppen húsz éve.

Mérföldkövek jelzik munkáját, levezényelte a Hungaroring többlépcsős átalakítását, a zártláncú sportszakmai kamerarendszer és a bokszutca polikarbonát védőfalának elkészítését. Imádta a pályát, a sportágat, a pilótákat, de sohasem élt vissza mindenhova érvényes belépőjével. Hozzáállására jellemző, hogy nem kereste a kapcsolatot a híres versenyzőkkel, mert ahogy fogalmazott, beosztásánál fogva ezt nem tartotta helyénvalónak. Nem kért és nem is gyűjtött relikviákat. Egyet kivéve: az I. Magyar Nagydíj eredeti plakátjáért gyűjtők már komoly összegeket ajánlottak, de természetesen nem adta.

Legszebb emléke egy olyan pilótához kötődik, akiről a legtöbben azt állították, hogy beképzelt, senkivel sem beszélő sportoló. Pedig a néhai Ayrton Senna közvetlen volt mindenkihez, mindig mosolygott, türelmes és készséges volt a szurkolókhoz, imádta a gyerekeket. Nem voltak sztárallűrjei, uzsonnáját a depó sarkában, földön ülve fogyasztotta el, miközben a szerelőivel beszélgetett.

Nagy élménye volt, amikor kedvenc együttese, a Queen több tagja 1986 júliusában kilátogatott a Hungaroringre, ahol gyermeki örömmel gokartoztak a másnapi Népstadionbeli koncert előtt. Freddie Mercury sajnos nem jött ki társaival, mert akkor már súlyos beteg volt.

Morvai Károly nyugdíjba ment, de tanácsadóként továbbra is számítanak a volt pályaigazgató munkájára, mert ő az egyetlen, aki az első kapavágástól a Hungaroringen dolgozott. Nála jobban nem ismeri senki a mogyoródi pályát, amit sok ezerszer járt be gyalog, autóval, de a legtöbbször robogóval, hogy minden hibáját érezze, és ha kell, gyógyítsa, javítsa. Hogy száguldjon a show.