A vidéki dílerek drámája
Sok gyártó extrém fejlesztésekbe hajszolta a dílereket, mert az anyacégeknél az osztrákhoz hasonló, sőt azt meghaladó lehetőségeket láttak a magyar piacban. Voltak olyan gyártói tanulmányok, melyek évi 300-400 ezer új autó eladásával számoltak, de az eredmények messze elmaradtak a vágyaktól, pedig több márkakereskedő még saját tereppályával is megpróbálkozott: az eladásra szánt offroad modellek bírták a meredek emelkedést és zuhanást, a dílerek nem. 2010-ben 54 ezer új autó kelt el, idén és jövőre is hasonló mennyiséggel lehet számolni.
Sok díler már a válság előtt sem tudta törleszteni több százmillió forintos beruházásból épült üvegpalotáját, és a kevésbé tőkeerősek lassan beleolvadtak az erősebbekbe. A 2000-es évek elején elindult koncentrációt még nem érezték a fogyasztók, mert alig csökkent a szalonok és szervizek száma. A válság idején azonban már egyre többre került lakat, így a nyolc éve még 1100-as kereskedői hálózat idén 455-re csökkent. A koncentráció is felgyorsult, a tulajdonosok száma 850-ről 360-ra szűkült. Némileg segítette a túlélést, hogy egy helyett több márkára állhattak át a kereskedők, ám a túl nagyokat álmodók megbuktak: a tucatnyi céggel szerződött autóplázák nem voltak életképesek.
Az öt éve még évi negyvenezernél több új autót értékesítő Suzuki forgalma tizedére, kereskedéseinek száma 150-ről a felére csökkent. A nagy vesztesek a vidéki dílerek és ügyfelek. Korábban a hazai újautó-eladások 40 százaléka, napjainkban 60 százaléka jut Budapestre és környékére. Egykoron a nagyobb választék, ma már a kényszer hajtja Pest megyébe az ügyfeleket, mert több márka egyáltalán nincs jelen sok megyében, márpedig korábban 30–50 kilométeres körzetben volt márkaszerviz. Napjainkban a még meglévők szalonjai is üresek, mert tőke hiányában nem futja bemutatóautóra, de nem tudják megfinanszírozni a javításra szánt autók alkatrészeit, így lassan a szerviztevékenységük is elhal.
A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke, Gablini Gábor szerint a csökkenést egyértelműen a vidék szenvedte meg drámaian, a márkakereskedések megyénkénti eloszlása óriási különbségeket mutat: míg Budapesten közel száz kereskedés található, egyes megyékben ezek száma nem éri el a tízet. Olykor még ez is soknak bizonyul, mert például Nógrádban idén legfeljebb kétszáz új autó eladásával lehet számolni.
A gépjármű-forgalmazó és -javító szakma immár harmadik éve veszteséges, ahogy Gablini fogalmazott, az előrejelzések szerint a következő években sem várható javulás. „Éppen ezért kifejezetten sérelmezzük, hogy minden kérésünk és javaslatunk ellenére a minket sújtó válságadó alól nem kaptuk meg a nekünk ígért mentesítést. Különösen fájó ez azért, mert az importőrök, amelyek külföldi tulajdonú, multinacionális vállalatok, gyorsan kikerültek a válságadó hatálya alól, miközben a 90 százalékban magyar tulajdonban lévő kis- és középvállalkozókat messze erejükön felül sújtja. Látva a jövő évre tervezett adóteher-növekedést, az további bezárásokhoz és munkahelyelvesztésekhez fog vezetni, és könnyen lehet, hogy néhány év múlva a ma még magyar tulajdonban lévő vállalkozások jelentős része külföldi kézbe kerül, és így az itt megtermelt jövedelmek jelentős része is külföldre vándorol.”
További hátrány a feketegazdaságból származó alkatrészek, kenőanyagok, hamisított olajok megjelenése, ami százmilliárdos nagyságrendű illegális forgalmat jelent, és miközben a legális szereplőket folyamatosan vegzálják, a feketéket nem ellenőrzik.
Az adó- és minimálbér-emelések, a nagy területű kereskedés ingatlanadója, a gépjárműadó, a nagyobb átírási illeték és az áfa is sújtja majd az ágazatot, így további munkahelyek megszűnésére lehet számítani: három év alatt harmincezerről tízezerre csökkent az ágazatban foglalkoztatottak száma. A hitellel terhelt kereskedésekből hatszáznál több áll üresen, mert a márkák arculatára épített szalonok nehezen használhatók másra, ennek ellenére van, amelyikben húsbolt, és van, amelyikben zöldségüzlet működik. A Gémosz előrejelzése szerint további bezárásokra lehet számítani, és ahogy az elnök fogalmaz, mostanság már nem tisztul a piac, hanem összeomlik, így a vevők is rosszul járnak, mert van olyan település, ahonnan száz kilométernél is többet kell autózni egy márkaszervizhez.
Népautó helyett prémiummárka
Miközben ritkulnak a tömegmodellek kereskedései, elegáns szalont nyitott a prémium-terepjárókat és luxusautókat forgalmazó British Automotive Hungary. Akár a magyar piac jelképe is lehet, hogy az egykori Suzuki-kereskedés helyén Jaguar- és Land Rover-modelleket kínálnak, Óbudán pedig felépült Európa legkorszerűbb Audi értékesítési és vevőszolgálati központja.
