Csak a gyártók önmérsékletében bízhatunk, mert az alacsonyabb regisztrációs tételekből származó haszonnak ők lehetnek a biztos élvezői, állítják az importőrök és kereskedők az alacsonyabb tételek árcsökkentő hatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva.

Az autók forgalomba helyezéséért a legtöbb európai országban regisztrációs adót kell fizetni, ez fontos bevétel, amelyről egyik államháztartás sem mond le, igaz, a magyarnak egyre kevesebb jutott belőle, mert ahogy az autók piaca, úgy a bevételek is zuhantak. 2007-ben 93,5 milliárd forintnyi regisztrációs adó folyt be az államkasszába, 2010-ben már csak 30 milliárd.

A magyar tételek nagyjából a középmezőnyben helyezkedtek el eddig, de jövőre a korábbinál alacsonyabb adókkal lehet számolni. A Rogán Antal által benyújtott módosító javaslat indoklása szerint a regisztrációs adó nagymértékű csökkentése várhatóan felpezsdíti az autókereskedelmet, és hozzájárul a hazai járműpark fiatalításához, ami környezetvédelmi szempontból előnyös és kívánatos.

A 2012-re tervezett táblázatban nulla forint szerepel a villanyautók rovatában, a hibridek forgalomba helyezési adója 380 ezer forintról 76 ezer forintra csökkenhet. A legjobb környezetvédelmi besorolású és új vagy legfeljebb egyéves személygépkocsik esetén például a legkisebb kategóriában 250 ezer forintról 45 ezerre, az 1,1-1,4 literes benzines, valamint 1,3-1,5 literes dízelautóknál a regisztrációs adó a korábbi 350 ezer forintról 65 ezerre csökkenhet. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének javaslata is megvalósulhat, mert az új autók adótételének plafonját 3,2 millió forintról 2 millió forintra vinnék le, ami különösen a külföldi rendszámos adóelkerülők mezőnyét terelheti vissza a magyar piacra, ez pedig kedvező a kereskedők és az adóbevétel szempontjából is. A magyar utakon külföldi rendszámmal közlekedő személykocsik számát 20-30 ezerre, az elmaradt regisztrációs adót 70-80 milliárd forintra becsülik a szakemberek.

Továbbra sem lesz jó üzlet külföldön megvenni és Magyarországon forgalomba helyezni 2500 köbcentiméteresnél nagyobb benzines, illetve 3000 köbcentiméteresnél nagyobb dízelmotoros autót, mert erre a regisztrációs adó 4,8 millió forint, igaz, az avultatással ez egy idősebb kocsinál akár tizedére is csökkenthető, ennyiért azonban itthon is van bőven magyar rendszámos használt autó. Szakemberek szerint az újaknál sem remélhető nagy áresés, hacsak nem javul az árfolyam, ami jelenleg 300 forint feletti eurót jelent. Ami biztos, hogy az áfa 25 százalékról 27 százalékra nő. A regisztrációs adó jelentős mérséklésére valószínűleg a gyártók is reagálnak majd, és nem biztos, hogy kedvezően, mert az autómárkák mindig a helyi piac és nemzeti szabályozás figyelembevételével képezik áraikat, így a kisebb regisztrációs adó nem jelent feltétlenül fogyasztóiár-csökkenést. Csak remélni lehet, hogy az autógyártók nem emelik a nettó átadási árat azért, hogy csökkentsék a piacok közötti különbséget. Márpedig ha emelnek, akkor sem a magyar vásárló, sem a kereskedő, sem a költségvetés nem jár jól, mert a gyártók zsebelik majd be a magasabb kiszállítási árból származó különbözetet.

Hol van, hol nincs?

Az Európai Unió húsz tagállamában a regisztrációs adó mértéke többnyire a motor károsanyag-kibocsátásán alapul, de van, ahol figyelembe veszik az árat és a jármű korát is. Dániában 79 ezer koronáig az autó árának 105 százaléka, az ezt meghaladó összegnél 180 százalékos a tétel. Nincs regisztrációs adó Bulgáriában, Észtországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Luxemburgban, Csehországban, Szlovákiában és Németországban.