Borúra derű
Ránkszabadul tucatnyi új forma és műszaki megoldás. Merthogy elkezdődött az őszi show. Frankfurtban kétévente rendezik meg a legnagyobb európai nemzetközi autókiállítást. Itt aztán tudják, mi kell a népnek: vagány autó, sportos autó, takarékos autó, nagyjából erről szól az autógyártás és a kapcsolódó reklámszakma. Nem baj, ha nem igaz minden ígéret, mert jól hangzik. Normális ember persze nem esik hasra attól, ha egy autó (Bugatti) sebességmérőjét 390 km/óráig kalibrálták, hiszen tudja, hogy ekkora tempóval biztonságosan legfeljebb a Nardo versenypályán lehet vezetni. Mégis tucatjával állítanak ki 300 lóerőnél nagyobb teljesítményű kocsikat, mert a németek még mindig imádják, hogy autópályáik egyes szakaszain nincs korlátozás. Igaz, a sűrű kamionforgalom és a gyakori terelések miatt 130-nál gyorsabban csak ritkán lehet biztonságosan hajtani, de legalább jól hangzik ez a fajta szabadság, még ha elméleti is. Nem véletlenül korlátozták önként a gyártók 240 km/órára a nagyobb sebességre képes autóikat...
Ettől függetlenül azért megy a parasztvakítás, és a legtöbb márka állítja, hogy az ő autója nemcsak sportos, de takarékos és környezetbarát is. Lehet, hogy az elődmodellhez képest az, de azért azt ne higgye el senki, hogy a reklámban zöldre fényezett modell tényleg az.
Nincs hiány villanyautóban (Audi Urban, BMW i3, Opel, Vauxhall E-auto, VW Nils), és egyre több a nemcsak hajtásrendszerében, hanem karosszériájában is hibrid autó, mert divat a sportos-terepjárós-kupés keverék forma. Szériában a jövőszlogen is arra utal, hogy a legkorszerűbb technikák is alapfelszerelések már az autókban, melyekből minden eddiginél gazdagabb a kollekció. Nincs baj a hangulattal sem, mely két éve nagyon is borús volt: az aktuális választási kampányban fontos szerepet kaptak a veszélyeztetett németországi munkahelyek, akkor éppen az Opel sorsa volt napirenden. A mentőakcióban jelentős részt vállalt a koalíciós kormány, nem véletlenül, hiszen az autóiparban és -kereskedelemben kétmillióan dolgoznak. Az állami kölcsönnel megmentett alkalmazottak mellett a vevők is élvezhették a bőséges költségvetés előnyeit. Az adófizetők ötmilliárd eurójából működtetett program keretében a németek 2500 eurós állami támogatással fiatalabbra cserélhették tízévesnél öregebb autójukat. A roncsprémium alaposan megdobta a keresletet, az ágazat levegővételnyi időt nyert, és idén ismét tarol.
Az első nyolc hónapban 2,12 millió új személygépkocsi kapott rendszámot Európa legnagyobb piacán, ahol az éves előrejelzések 3,1 millió darabról szólnak, ami meghaladja a 2010-es 2,92 millió darabos eredményt. Termelésben és az exportban is rekord született: a Német Autógyártók Szövetségének (VDA) adatai szerint minden idők legjobb augusztusa volt az idei, mert egy hónap alatt ezer híján 399 ezer autó készült, ami 19 százalékkal több a tavalyihoz képest, január és szeptember elseje között 3,85 millió autót gyártottak Németországban. A VDA idei előrejelzése 5,9 millió autó. Az utolsó hónapban exportált 299,4 ezer autó 17 százalékos növekedést jelent, a Németországban gyártott autókból szeptember elsejéig a külföldi piacokon 2,95 millió kelt el, és a szakemberek szerint szintén biztos a 4,5 millió darabos kiviteli rekord.
Az ágazat stabilitását már a nyitás előtt is hangsúlyozta Matthias Wissmann: a VDA elnöke szerint a 89 premier- és a két sajtónap közel száz tájékoztatója is igazolja, hogy az IAA a világ legjelentősebb járműipari rendezvénye, melyet szeptember 15-én Angela Merkel szövetségi kancellár nyit meg hivatalosan.
Belépő
Kedden szakmai nappal nyílt meg Frankfurtban a nagyközönség által szeptember 15-től 25-ig látogatható 64. Nemzetközi Autókiállítás (IAA). A belépők ára idén is annyi, mint 12 éve: hétköznap 15 euróba, hétvégén 17 euróba kerül egy jegy. Az 1007 résztvevő 32 országból érkezett. A rendezők egymillió látogatóra számítanak, a 195 ezer négyzetméterről 235 ezerre bővített expón.
