Az ilyen kijelentések után minduntalan felvetődik a költői kérdés: az autógyártás, s vele az autózás megjelenése, a hozzá kapcsolódó életmód vajon az ember ipari történelmének és fejlődésének vége vagy eleje? Nos, a kérdésre továbbra sem ismerem a választ, az azonban bizonyos, hogy az Opel marketingesei és szakemberei most nem lódítottak. Az Ampera egy benzines aggregátorral megsegített elektromos autó, mely azon alapul, hogy a sofőrök döntő része napi hatvan kilométernél rövidebbet autózik, s azt is városban.

Az Amperának három motorja is van, két elektromos, abból az egyik hajt, míg a másik a töltésért felelős, s akad egy benzines is, amely energiát biztosít a töltéshez. Ez a hajtáslánc pedig úgy működik, hogy az első hatvan kilométeren csak a legnagyobb elektromos motor dolgozik.

Na ez az az élmény, ami semmihez sem hasonlítható. A hibrid gépek és az Ampera között ezért körülbelül úgy lehet kifejezni a különbséget, hogy ha egy hosszú távú futóversenyen indulnánk, akkor a hibrid a hónunk alá nyúlna, és egész végéig kicsit megemelne, így könnyítve a futást, míg az Ampera hatvan kilométerrel a rajt után lerakna, és utána produkálna valami hasonlót. A működés jellegéből adódóan ez extrém helyzetben azt is jelenthetné, hogy ha valaki valóban csak az átlagos futásteljesítményt hozza naponta, akkor egy tank januári benzin – a napi éjszakai töltések mellett – akár az év végéig is eltarthat. Ebből is látszik, hogy ez városi autó, de egészen más megközelítésben, mint egy Smart.

És ezért egészen más autó az Opel, a hozzá kapcsolódó filozófia miatt. Mert a benzinmotor csak az elektromos társa töltéséről gondoskodik,más szerepe nincs – mondják –, a hajtásban közvetlenül nem vesz részt. Lehetne tehát beszélni arról, hogy elektromos autó létére méretes a csomagtartója. Egészen kellemes anyagokkal találkozni az utasfülkében, vagy hogy milyen a műszerfal, ami igencsak videojátékok tükrében született, érintésre működő gombokkal. Kinek tetszik majd, kinek nem.

Összességében nincs vele baj. És igencsak szemrevaló maga az autó is, az Opel képes volt megújulni, és – ez persze szubjektív – igen izgalmas gépeket gyárt. Az Ampera exklu zivitását és egyben a környezethez való viszonyulását működésével hozza, ahogy szokták mondani, fejben más.

Ezért lehetne bizony a máshogy gondolkodóknak még egy presztízsautóval szemben is alternatíva vásárláskor. Ezt az árcédulán is hozza. 42,9 ezer euró, ami 12,5 millió forint. Ez borzasztóan soknak tűnik, és az is. Így még a flottavásárlóknál is ritkán kerül majd rá a papírra. Ám azok néhányan, akik Amperára adják a fejüket, azokra egészen biztosan másképp tekintenek majd, mert nemcsak fejben mások, nos, nekik való ez az autó.

Jót tesz a világnak, ha a villanyautók és a hibridek tankoláskor használt konnektorait szélerőművek táplálják