A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvénycsomagban ez nem, csak az avultatás mértékének módosítása szerepel, ennek lényege, hogy az időtartama a jelenlegi húszról tizenöt évre rövidül. Az új skála az első évi húsz százalékot megtartva a negyedik év végére megközelítené az ötven százalékot, és a gépjármű tizenöt éves korára érné el a kilencvenet. A tervezett avultatási skála a jelenlegihez képest a másodiktól a hatodik év végéig átlagosan öt-hat százalékponttal magasabb értékcsökkenést, a hetediktől a tizenötödik év végéig átlagosan tíz százalékponttal magasabb értékcsökkenést tükrözne. Lapunk megkeresésére Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke elmondta, hogy az új avultatási skálatervezet nem túl hatásos, mert nem érinti az új kocsikat, csak a használtaknál jelenthet némi adócsökkenést: egy ötéves, kétezer köbcentiméteres személyautó forgalomba helyezése esetén a regisztrációs adó mértéke nyolcvanezer forinttal csökkenhet.

Kimaradt az Autós Nagykoalíció (ANK) által is javasolt regisztrációsadóplafon, mely javíthatná a költségvetési mérleget: több ezer nagy teljesítményű autótmagyar szalonokban vásároltak, de külföldön helyeztek forgalomba. A magyar utakon külföldi rendszámmal közlekedő személykocsik számát 20–30 ezerre, az elmaradt regisztrációs adót 70–80 milliárd forintra becsülik a szakemberek. Az autópiachoz hasonlóan a bevételek is évek óta zuhantak: 2007-ben 93,5 milliárd forint regisztrációs adó folyt be az államkasszába, 2010-ben már csak 30 milliárd.

Az Európai Unió húsz tagállamában van, hétben nincs regisztrációs adó. A teher mértéke többnyire a motor károsanyag-kibocsátásán alapul, de van, ahol figyelembe veszik az árat és a jármű korát is. Dániában 79 ezer koronáig az autó árának 105 százaléka, az ezt meghaladó öszszegnél 180 százalékos a tétel. Nincs regisztrá ciós adó Bulgáriában, Észtországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Luxemburgban, Csehországban, Szlovákiában és Németországban, nem véletlenül preferálják utóbbiak rendszámhasználatát a magyar bliccelők, akik autójukból ítélve anyagi helyzetük alapján akár meg is engedhetnék maguknak az adó kifizetését. Nem is miattuk, hanem az állami bevétel növelése miatt kellene a legmagasabb tételt, a hárommillió forint feletti kategóriát másfél millió forintra csökkenteni, mert így Magyarországon helyeznék forgalomba a rendszeresen itthon közlekedő autójukat – ez szerepel az MGE kormánynak benyújtott javaslatában.

A regisztrációs adó teljes eltörlésével egyébként éppen azok nem járnának jól, akiket ezzel leginkább segíteni kellene, mert ha nem terhelné az autó árát ez a forgalomba helyezési tétel, akkor ugyan alacsonyabb lenne az ár, amit viszont az autógyártók a nettó átadási ár gyors emelésével azonnal kiegyenlítenék, hogy ne legyenek jelentős különbségek a piacok között. Vagyis sem a magyar vásárló, sem a költségvetés nem járna jól, miközben a gyártók zsebelnék be a magasabb kiszállításai árból származó hasznot.

A regisztrációs adónak más szerepe is van, állítja Knezsik István, az ANK elnöke, aki szerint fontos a hazai járműipar és kereskedelem a környezet védelme szempontjából, valamint a közlekedésbiztonságot és a gazdaság fehérítését is szolgálja. A regisztrációsadó-rendszer követelményeinek enyhítése, a használt autók korlát nélküli beengedése további súlyos károkat okozhat, mert a környezetvédelmi besorolás és kor alapján osztályozó regisztrációs adó arra is hivatott, hogy Magyarország ne válhasson az Európai Unió roncsautótemetőjévé.