Törölt futamok: gondok aszfalttal, tájfunnal, politikával
Versenyautókkal edzeni drága mulatság, pedig a sok teszt nemcsak a vezető rutinjának növeléséhez, hanem amotor és futómű beállításához is nélkülözhetetlen. A Forma–1-es tesztek korlátozása a csapatok esélyeinek kiegyenlítését szolgálja. Néhány trükkel növelni lehet az engedélyezett tesztkilométereket: ilyenek a reklámfilm forgatások és a különböző bemutatók. További tréninglehetőséget jelent más ágazatokban részt venni, például ralizni, ami igazán jó gyakorlásnak, annak ellenére, hogy az autók lassúbbak, ám a pályák adottságai miatt veszélyesebb is a műfaj, hiszen sokszor szakadék szélén száguldanak a pilóták, és ahogy Robert Kubica balesete is mutatja, olykor a szegélykorlát is inkább támadó-, mint védőeszköznek bizonyul.Nem csak a pilóták versenyeznek és szenvednek balesetet: Adrian Newey, a Red Bull főkonstruktőre 2010-ben, Snettertonban egy előzésnél ütközött Ginetta G50-esével, és a látványos akció után kórházba került, de könnyű sérülésekkel megúszta a kiruccanást.
Idén már hat téli tesztnapot és korlátlan tesztkilométert engedélyezett a Nemzetközi Autósport Szövetség, ám az F1-es csapatok szövetsége (FOTA), ennél többet szeretne. A FIA vélhetően szezon közben lesz engedékenyebb, bár ezzel megint a kisebb és szegényebb csapatok kerülnek hátrányba. „A tesztelés a gazdagabb csapatoknak jelent előnyt” – nyilatkozta a szabályegyeztetések után Otmar Szafnauer, a Force India főnöke.
A nagy csapatok persze nem örülnek a korlátozásnak, hiszen a tilalom miatt nehezebb fejleszteni az autókat. Michael Schumacher már korábban is többször kifogásolta a korlátozást: a hétszeres világbajnok szerint a Forma–1 az egyetlen sport, amelyben tilos korlátlanul edzeni. Persze erre is van válasz: a világon nincs még egy olyan sportág, ahol egyetlen tesztkilométer 700–1100 euróba kerül. Így a szezonkezdetig marad a rali, a Forma–3, vagy a DTM és a szimulátor, aztán a világbajnokság. Már ha időben elkezdődik.
A bahreini nem az első futamtörlés a sportág történetében. A legendás bajnok, Juan Manuel Fangio hazájában 1953-tól tartottak világbajnoki versenyeket, ám a Juan Perón elnök-diktátor elleni zavargások, majd gazdasági csődhelyzet miatt törölték az 1959-es Argentin Nagydíjat, mely 1960-ban ismét bekerült a naptárba, majd megint tizenegy éves szünet következett. 1972-től 1981-ig folyamatosan megrendezték a futamokat, ám 1982-ben ismét közbeszólt a gazdaságot romba döntő infláció, ezért a szervező Argentin Autóklub lemondta a márciusra tervezett versenyt. Ez millióknak okozott csalódást, de leginkább a Williams Forddal versenyző Carlos Reutemann-nek, aki 1981-ben a hazai pályán 26 másodperces hátránnyal lett második, és összetettben is egyetlen ponttal maradt le az ötven ponttal világbajnoki címet szerző Nelson Piquétől. Reutemann fogadkozott, hogy a következő Argentin Nagydíjon nyerni fog, ám az 1982-es futam elmaradt: Reutemann egyébként sem szerepelt jól, mert az összetettben hat ponttal 15. lett, holtversenyben Gilles Villeneuvvel.
Egy másik Európán kívüli futam rendezése 1982-ben került veszélybe, mert a Délafrikai Nagydíj előtt a pilóták megelégelték kiszolgáltatottságukat: a FOCA (Forma–1-es Konstruktőrök Szövetsége) által megfogalmazott szerződés szerint beleegyezésük nélkül adhatták-vehették őket a csapatok.Niki Lauda és Didier Pironi vezetésével sztrájkolni kezdtek, emiatt elmaradt a pénteki edzés, aztán szombat reggelre megállapodtak a felek, és ment minden tovább. A január 23-i versenyt Alain Prost nyerte Renault Turbo autóval, Carlos Reutmann és René Arnaux előtt. A Forma–1-es mezőny 1985-ben búcsúzott a Kyalami pályától, hogy aztán hét év múlva visszatérjen az immár apartheidmentes demokráciába: 1992 márciusában Nigel Mansell, a búcsúversenyen, egy évvel később Alain Prost nyert.
1976-ban felhőszakadás és vihar nehezítette a Japán Nagydíj megrendezését. A nürburgringi súlyos balesetet túlélő Niki Lauda két kör után feladta a versenyt, így a harmadik helyezett James Hunt egyetlen pont előnnyel lett világbajnok. 2004-ben tájfun, 2005-ben földrengés okozott hatalmas károkat Suzukában a GP idején. Tavaly októberben felhőszakadás miatt Suzukában saját készítésű játékcsónakokat úsztattak a szerelők és versenyzők a pályán, ahol szombatról vasárnapra kellett halasztani a kvalifikációt, és délután rendezték meg a versenyt. Tájfun miatt hasonló forgatókönyvet alkalmaztak a 2004-es Japán Nagydíjon is. Felhőszakadás miatt többször meg kellett szakítani a 2009-es Brazil Nagydíj kvalifikációját és az eredményeket is csak háromórás késéssel ismertette a bírói testület. Nem indult jól a versenyzők által kedvelt belga pálya második avatója 1985 májusában, mert az átépített Spa-Francochamps friss burkolata nem bírta a terhelést, és több helyen felszakadozott az aszfalt. A versenyt szeptemberre tolták, a Belga Nagydíjat Ayrton Senna nyerte 1200 lóerős teljesítményű turbómotoros Lotus Renault autóval.
