Ha lebukik börtönt, ha nem, akkor az ellopott autó piaci értékének öt-tíz százalékát kapja a tolvaj. A nehezebben elköthető és értékesebb modellekhez nagyobb szakértelem kell, így a díj autónként 1-1,5 millió forint is lehet a díjazás. Napjainkban a lopott autók többsége donor, a megrendelő általában bontós, aki a hivatalos ár felénél olcsóbban árulja az alkatrészeket. Egy szétszerelő munkás típustól függően 40–60 ezer forintot kap. A nagy szakértelmet és eszközt igénylő lopásokhoz különleges dekódoló elektronikákat kell készíteni, a többször felhasználható szerszámokat és műszereket több százezer forintért lehet beszerezeni. Ha minden megvan, kezdődhet a munka: először kiválasztják a megfelelő színű modellt. Ideális helyszín a lopásra a budapesti alsó rakpart, vagy a városszéli metrómegálló melletti parkoló. Ezeken a helyeken a tolvaj két-három nap alatt kifigyeli a tulajdonos szokásait, aztán ha már ismert a menetrend, többórányi idő van a szabad rablásra, és az autó eltűnt. Az akció már kétemberes: az egyik általában kocsiból figyel, a másik dolgozik.

Az egyszerűbb modellek ajtó-, kormány- és váltózárának nyitása csak másodperceket vesz igénybe, de a védettebb kocsik is könnyen támadhatóak: rádiófrekvenciáskódolvasóval a tolvajok a kiszemelt autó közelében parkolnak, majd miután annak vezetője becsukta az ajtót, és távirányítójával megpróbálja bezárni az autót, rádióadóval megzavarják annak működését, ezért még háromszor-négyszer meg kell ismételnie a gombnyomást, hogy bezáródjanak az ajtók. Ezalatt a tolvajok antennája akár negyven-ötven méterről is rögzíti a kódokat, vagyis az utolsó zárási adatot, amivel aztán már finoman nyitható az autó.

Nem szerencsés lakáscímet meghirdetve autót eladni, mert a helyszín felmérése a rossz szándékú ügyfeleket segítik, és egyre gyakrabban zárt területről, például otthoni garázsból viszik el az autót, amihez a lakásból kulcsot is lopnak, de enélkül is megy a dolog. A kocsikat alaposan ismerő tolvajok gyorsan megtalálják a motorelektronika vezérlőpaneljét, ami általában a motortérben vagy a műszerfalban van, elég annak két csatlakozóját átdugni hozott vezérlő egységgel, és egy-másfél percen belül indítható az autó. Vannak bandák, melyek nem bajlódnak dugaszolással és elektronikát sem cserélnek, mert dekódolójukkal rádiófrekvenciás úton lépnek be a motorvezérlő programjába. A műholdas vagy mobiltelefonos jelzőket blokkolókkal hatástalanítják, de olykor elég az alufóliás árnyékolás is.