Komplexen kell vizsgálni a járművekkel kapcsolatos bűncselekmény-kategóriákat, állítja Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke, aki szerint nem lehet élesen különválasztani az ezekkel összefüggésben megvalósított különböző vagyon elleni bűncselekményeket (lopás, csalás, hitelsértés, biztosítási csalás, sikkasztás). Ma már a határokon átnyúló bűnözési formáról beszélhetünk, mellyel az Európai Unióban a bűnözők, és ha csak a gépjárműlopás-kategóriát vesszük figyelembe, évente több tízmilliárd eurónyi kárt okoznak, ami több mint egymillió autót jelent. Magyarországon az 1990-es évek elején tartósan elviselhetetlenül magas volt a vagyon elleni bűncselekmények, az eltulajdonított gépjárművek száma 1996-ban elérte a 17 ezret, az okozott kár megközelítette az évi 30 milliárd forintot.

A bűnözés visszaszorítása a gépjárműéletút követésével valósítható meg a leghatékonyabban, ez szolgálja legjobban a használt gépjárművet vásárló állampolgárok érdekeit, a közlekedésbiztonságát és a környezetvédelmet. Magyarországon az évente leselejtezett százezer autóból csak negyvenezer végzi legális bontóban. A 260 bejegyzett átvevő és hasznosító telep mellett ezernél több illegális autóbontó és több száz törvénytelen hulladékkezelő működik, a kitermelt alkatrészek feketeforgalmazása évente 5–8 milliárd forintos kárt okoz a magyar államnak, miközben rontja a közlekedésbiztonságot, mert sok bontott alkatrész nem felel meg a követelményeknek.

Knezsik István szerint növelné a biztonságot, ha a jármű első magyarországi forgalomba helyezésekor az eredetiségvizsgálat mellett jelölnék a jármű több részegységét, mert követhetővé válna minden darab, csökkenne az illegális forgalmazás, a biztosítási és finanszírozási csalások száma.