Nagy a hitel? Adja bérbe kocsiját, s az megtermeli költségeit! – így toboroz ügyfeleket egy kisebb, Zala megyei autókölcsönző cég. Ajánlata csábítónak tűnik: magánemberek kocsijait közvetíti ki a hozzá forduló ügyfeleknek, így elméletileg mindenki jól jár. Az autó tulajdonosa a bérbeadás révén bevételre tesz szert, a cég pedig tőkebefektetés vagy hitelfelvétel nélkül bővítheti, fiatalíthatja járműkínálatát, mentesül a fenntartási költségek, az amortizáció alól, haszonnak meg ott a közvetítői díj.

Folyamatosan nő a magánautók kiközvetítésével – legálisan vagy feketén – foglalkozó cégek száma. A válság nehéz helyzetbe hozta a kölcsönzőket is, forgalmuk visszaesett, emelkedett a hitelre vásárolt és flottájukba került kocsik törlesztőrészlete, így létfontosságúvá vált a kiadások csökkentése. A bajba került kölcsönzők jó partnerre találtak a túlélésért vívott harcban azokban az autósokban, akik – szintén a válság hatásai miatt – már nem tudják tovább törleszteni a hitelt, és inkább bérbe adják a családi kocsit, mint hogy százezreket, milliókat bukva visszaadják a banknak.

A magánautók kiközvetítésével foglalkozó cégek lapunk megkeresésére nem kívántak nyilatkozni az árakról, ám úgy tudjuk: akad kölcsönző, amely például egy – fiatal, jó állapotú, keveset futott, jól felszerelt – Suzuki Swift tulajdonosának havi harminc-negyvenezer forintos „biztos bevételt” ígért.

Bár csábítónak hangzik az, hogy a kocsi megtermeli a fenntartási költségeket, Haraszti Géza, a Magyar Autókölcsönzők Szövetségének elnöke, az AVIS ügyvezető igazgatója úgy véli: számos buktatót rejt ez a módszer. Ha legálissá teszik az ügyletet, akkor szerződést kell kötni, áfát, cégautóadót, jövedelemadót kell fi zetni, és a bérbeadás miatt speciális – a magánhasználatú kocsikénál jóval drágább – biztosítást kell kötni. Mindez azt jelenti, hogy ha a kölcsönző és a kocsi tulajdonosa minden szabályt betart, akkor már kétségessé válik az ügylet haszna.

Ha viszont szerződések, megfelelő garanciák híján, feketén szerződik a kölcsönzővel a kocsi tulajdonosa, akkor óriási kockázatot vállal. Baleset esetén kétséges, hogy a biztosító állja-e a károkat – márpedig a bérautóknál gyakori esemény a karambol. A statisztikák szerint évente minden negyedik magánhasználatú autó sérül meg, miközben a bérkocsik átlagosan kétszer törnek. Hasonló bonyodalmakat okozhat a használat is, hiszen a bérlők gyakori szabálysértése, durva vezetési stílusa már rövid távon is meghibásodásokat, gyors amortizációt okozhat, a javítási költségek behajtása pedig utólag szinte reménytelen. Megfelelő szerződések, nyilatkozatok híján a kocsi tulajdonosa nehezen tudja igazolni, bizonyítani, hogy ki hajtott gyorsan autójával, így az objektív felelősség elve alapján őt bírságolják meg. A szövetség elnöke elmondta, hogy volt olyan bérlő, aki egy hét alatt 300 ezer forintos bírságot gyűjtött be.

Korlátozások

Nagyobb társaságoknál kis kategóriás autót – a bérlés időpontjától, a kocsi típusától, felszereltségétől függően – naponta, kilométer-korlátozás nélkül 11–17 ezer forintért lehet bérelni. A középkategóriás autók 15–30 ezerbe kerülnek, míg a felső kategóriás modellek bérleti díja 30–60 ezer forint naponta. A kisebb flottával rendelkező cégeknél a bérleti díj jelentősen alacsonyabb lehet, ám sok esetben idősebb, sokat futott autót adnak az ügyfeleknek.

Kölcsönflották

A Magyar Autókölcsönzők Szövetségének adatai szerint az országban mintegy félezer cég fő tevékenysége kocsik bérbeadása. A társaságok nagy többsége legfeljebb néhány tucat kocsit tud csatasorba állítani, 5-6 cégnek 100–500 autó van a birtokában, s csupán két kölcsönző rendelkezik ötszáz darabosnál is nagyobb flottával. A szövetség adatai szerint Magyarországon évente mintegy 150-200 ezer autó-bérbeadás történik, mindez pedig körülbelül 10 milliárdos forgalmat generál. Elsősorban a válság hatásai miatt tavaly 15-20 százalékkal csökkent a hazai autókölcsönzők forgalma.