„Félig magyar vagyok, de a szívem, főleg a szögesdrótok átvágása óta egészen a magyaroké.” Így nyilatkozott a Népszabadságnak adott interjújában az apai ágon magyar származású Barényi Béla, aki 1907. március 1-jén született a Bécs melletti Hirtenbergben. A már kiskorában autókat rajzoló Barényi először Pozsonyban tanult, majd katonatiszt édesapjának Bukarest-közeli halála után édesanyjával az osztrák fővárosba költözött, ahol 1926-ban végzett a bécsi műszaki főiskolán.

Steyrben az Austro-FIAT-nál, majd az Adlernél dolgozott, és már fiatal korában komolyan foglalkozott egy olcsó tömegkocsi gondolatával. Tervezett is egy népautót, melyet 1929-ben publikált, de nem szabadalmaztatott. A Porsche-féle Volkswagen megjelenésekor és sorozatgyártásának beindulásakor többen vitatták Barényi elsőségét, aki a Bogár ütközéskor életveszélyesen merev kormánymegoldását is kritizálta. A személyét ért gyakori támadások miatt pert indított, és a szakértői véleményeken alapuló bírósági ítélet neki adott igazat 1955-ben, ám a becsületét védő mérnök megelégedett egymárkás kártérítéssel.

Barényi Béla a népautóval

Barényi 1939-ben került a Mercedeshez, ahol egy száz négyzetméteres műhelyben megalapította, majd korszerű laboratóriummá fejlesztve, 1972-ig vezette a biztonságtechnikai részleget, miközben 1959-től a törésvizsgálatokat irányította. Tervezett közben lakóautót, sátortetős táborozó kocsit, de nem ezekkel lett világhíres. Barényi Béla 2500–nál is több szabadalmával egyike volt a legkreatívabb és legtermékenyebb autófejlesztőknek. Edisonnak ezer szabadalma volt.

Úttörő szerepet játszott az autóipar passzív biztonságtechnikai megoldásainak fejlesztésben. A gyűrődési zónákkal rendelkező, és ütközéskor is megfelelő védelmet nyújtó szilárd biztonsági utascella, valamint a teleszkópszerűen benyomódó kormányoszlop, a rejtett ablaktörlő lapát megalkotása maradandóan befolyásolta a járműfejlesztést, és máig meghatározza a korszerű autók konstrukcióját.

1994-ben bekerült az Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába, (Automotive Hall of Fame, Detroit). A Michigan állambeli Dearnbornban ma is külön teremben ismerhető meg munkássága. Barényi Béla 1997. május 30-án halt meg. 2007 márciusában bekerül az autózás meghatározó személyiségeit felsorakoztató European Automotive Hall of Fame csarnokba.

Barényi kitörölhetetlen nyomot hagyott az autótechnika történetében, szabadalmai alapján honosodhatott meg az autótervezésben és gyártásban a biztonságközpontú gondolkodás. Barényi Béla emlékére utcát neveztek el Stuttgart-Maichingenben.