Magyarok az autóvilágban
Több világhíressé vált konstrukció és gyártástechnológia kapcsolható magyar feltalálóhoz. Van, aki az autók biztonságát növelte kiemelkedő munkásságával, van, aki a motorok hatékonyságát javította, és van, aki a karosszériák légellenállását csökkentette, de akadtak olyanok, akik Holdon meg Marson járó kerekes járműveket terveztek. Napjainkban is több sikeres modell formatervezőjeként jegyeznek magyart. Kovács Miklós alaposan megváltoztatta a Kia-modellek arculatát: az unalmas dél-koreai márka ontja a fiatalos és divatos autókat. Sok dizájnstúdió nem nevesíti nyilvánosan a karosszériák alkotóit, de szinte minden márka műtermében dolgoznak magyarok. Így van ez a fejlesztés más területein is, ahol azzal is elismerik tudásukat, hogy külföldiként vezetővé választják őket.
Vannak köztük olyanok, akik az autóipar legnagyobb elismeréseként már életükben bekerültek a halhatatlanok dicsőségcsarnokába. Ilyen Barényi Béla, aki a járműbiztonság területén alkotott maradandót, több zseni külföldön szerzett elismerést, miközben itthon alig ismert munkássága.
Anisits Ferenc (1938): A BMW dízelfejlesztő központjának megalapítója és új motorok konstruktőre.
Barényi Béla (1907–1997): Az autóbiztonság atyja, aki világelsőként a Mercedesnél alapított kutatási és fejlesztőközpontot, 2500 találmányával Edisont is megelőzi.
Bejczy Antal (1930): A NASA által Marsra küldött Sojourner jármű tervezője. Az Ercsiben született magyar mérnök vezette csapat 1971-ben kezdett a világűrben működtethető robotjármű fejlesztéséhez. Az 1996 decemberében felbocsátott Pathfinder űrszonda hét hónapos utazás után, 1997. jú lius 4-én landolt a Marson, ahol útjára engedte a tizenegy kilós Jövevényt. A Mars-autót hat darab, tizenhárom centiméteres átmérőjű, kerékbe épített villanymotor hajtotta, ezekhez és a mérőműszerekhez a Sojourner tetejére épített harmadnégyzetméternyi és tizenhat kilowattos teljesítményű napelem szolgáltatta az energiát. A jármű percenként negyven centiméteres sebességgel haladt, aztán három hónapos adatgyűjtés után akkumulátorai lemerültek, és megszakadt vele a kapcsolat.
Farkas Jenő (1881–1963): A Fordson traktorok és vontatók tervezője.
Galamb József (1881–1955): A Ford T-modell és más autók szülőatyja.
Hercegh Ferenc (1908–n. a.): Az Egyesült Államokban 1948-ban szabadalmaztatta a tömlő nélküli gumiabroncsot a magyar származású feltaláló, akinek ötletét először a Goodrich alkalmazta.
János Viktor (1891–1965): Magyar szülei a jobb élet reményében vándoroltak Olaszországba. Kovácsmester apja San Giorgio Canavesében telepedett meg családjával, fia később az Alfa Romeo sportkocsik konstruktőreként, Vittorio Jano néven lett világhíres. Húszévesen került az Alfa Romeóhoz, melynél 1923-tól konstruktőrként dolgozott. Az általa tervezett Grand Prix P2-es modellel 1925-ben világbajnoki címet szerzett az Alfa Romeo, melynél 1925-től a fejlesztési részleget vezette. Modelljeit mindig a legkorszerűbb műszaki megoldások, a sportos és elegáns karosszériák jellemezték. Jano 1937-ben átment a Lanciához, majd a Ferrarinak tervezett autókat, tevékenységét mindegyik márka múzeumában bemutatják.
Járay Pál (1889–1974): Az aerodinamika szakértője bizonyította, hogy az áramvonalas karosszériákkal nemcsak szebbek, de gyorsabbak és takarékosabbak is az autók. Huszonnégy évesen a Zeppelin áramlástanával bízták meg, fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen csökkent a léghajók légellenállása és üzemanyagfogyasztása. Megépítette a világ legnagyobb szélcsatornáját, majd közúti járműveknél is kamatoztatta tudását. 1921. március 25-i szabadalmában leírta, hogy a legkedvezőbb a döntött szélvédő és az elöl erősen lekerekített, hátul pedig hosszan elnyúló karosszéria forma, melynek alsó része sík és párhuzamos a talajjal. Munkásságának jellemző autója a Maybach SV35-ös és a Chrysler Airflow.
Pavlics Ferenc (1928): tervezte az Apollo–15 űrhajó fedélzetén 1971 júliusában a Holdon landoló és a felszínt kutató Lunar Rover terepjárót. A budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után a Gépipari Tervező Intézetben dolgozott, majd 1956-ban az Egyesült Államokba települt. A General Motorsnál terepjárók és lánctalpas járművek tervezésénél alkalmazták. Pavlics vezetésével fejlesztették ki tizennyolc hónap alatt a Lunar Rovert, mely a Holdon előforduló plusz 125 Celsius-fokos és mínusz 160 Celsius-fokos hőmérsékleten is működött. A négykerekű villanymotorjait 36 voltos ezüst-cink akkumulátorok táplálták. Az 1,6 x 1,6 x 1 méteres raktérben szétszerelve utazó Luna Rovert az űrhajósok tették menetkész állapotba a Holdon. Az Apollo-program befejezése után Pavlics Ferenc részt vett az Opel Corsa fejlesztésében, majd tanácsadóként működött a Mars-jármű tervezésében.
