Tragédiák, pezsgők és repülő autók krónikája
Ne csak gyorsak legyenek, hanem hasonlítsanak az utcai autókra, és éjjel-nappal bírják a hajtást, nagyjából ez a 24 órás verseny lényege. Az ötletgazda Charles Faroux francia újságíró és Emile Coquille szerint olyan versenyek kellenek, melyeken a gyártók nemcsak autóik sebességét, de tartósságát is bizonyíthatják, és éjszaka a világítást is próbára tehessék. A háborús éveket leszámítva 1923 óta minden évben megrendezték a 24 órás versenyt, melyen eleinte minden autóban kettő, 1977-től pedig három versenyző váltogatta egymást. Akkoriban még nem a volán mögött, hanem a boksz előtt várakozott minden pilóta, majd a rajtjelre rohant kocsijához, a gyorsabb elindulást segítette a baloldali kulcs.
A Nemzetközi Autósport Szövetség szabálya szerint a pilótáknak legkevesebb négy órát kell vezetniük, és a FIA azt is előírta, hogy a pálya egyenes szakasza nem lehet hosszabb két kilométernél. Az eredetileg 17,262 kilométeres Le Mans az évek alatt 13,65 kilométerre rövidült. A márkák között a Porsche vezet tizenhat győzelemmel, majd a Ferrari következik kilenccel, a Jaguar héttel, az Audi nyolccal és a Bentley hat elsőséggel. A pilóták között a 42 éves Tom Kristensen áll az élen nyolc trófeával.
A gyártóknak óriási presztízst jelent győzni a Le Mans 24 óráson, ezért mindegyik ringbe száll, de volt olyan is, amelyik hamar kiszállt. A Mercedes 1952-ben győzött, majd 1955-ben évtizedekre visszavonult a versenyzéstől, mert a világ legsúlyosabb autósport balesetében nyolcvannégyen haltak meg. Egy másik kocsi által meglökött Ezüst Nyíl a tribünre repült, Pierre Levegh kigyulladt autójától többen szörnyet haltak, vagy elevenen megégtek. A pilótán kívül a balesetnek nyolcvanhárom áldozata volt. A tragédia hatására Svájcban betiltottak mindenféle autóversenyzést.
A Le Mans leglátványosabb repülése is a Mercedeshez fűződik: az 1999-es futamon az egyik emelkedőn a lapos padló alá szoruló szél felkapta az áramlástanilag túlságosan tökéletes CLR-GT1-es sportkocsit, mely az út menti erdőbe repült.
Egy másik autólegenda, a GT40-es pedig bosszúból született: miután az ifjabb Henry Ford többszöri próbálkozás után sem tudta megszerezni a Ferrarit, megépítette saját sportkocsiját, nem mellékesen az olaszok legyőzőjét. A GT40-es modellel először sikerült ötezernél több kilométert elérni 24 óra alatt. 1967-ben a Gurney–Foyt páros 218,038 km/ órás átlagsebességgel száguldott, és 5232,9 kilométeres teljesítménnyel győzött.
A GT40-eshez fűződnek minden idők legszorosabb befutói: 1966-ban a Chris Amon–Bruce McLaren páros húszméteres előnnyel ért célba az ugyancsak Ford GT40-el versenyző Miles–Hulme páros előtt, és nem sokkal később követte őket a harmadik helyre érkező GT40-es, mely megalapozta a modell legendáját. 1969-ben az Ickx–Oliver páros százhúsz méter előnynyel lett első, ez a futam ihlette a La Ronda Infernale (Pokoli kör) című filmet. Steve McQueen pilótát alakítva vitte a fi lmvásznon sikerre a Le Mans versenyt.
A franciaországi maratonin mutatkoztak be a Gulf színű versenyautók, melyek az olajtársaság logójához hasonlóan kék-narancssárgák voltak. Először a Ford GT40-est, majd a Porsche 917-est és 956-ost fényezték ilyenre. Később a Ford a fehér és két széles kék csíkos Indycar stílusú festésre váltott.
A győztes pezsgőlocsolásából is a Ford GT40-es győzelme után lett hagyomány: az 1967-es Le Mans 24 órás versenyt nyerő Gurney és Foyt kezébe óriás pezsgősüveget nyomtak a pódiumon. Gurney meglátta az örömmámorban úszó ifjabb Henry Fordot és a versenyautó építő Caroll Shelbyt, valamint feleségeiket az újságírók gyűrűjében, akik korábban csúfos kudarcot jósoltak a pilótapárosnak, ezért felrázta az üveget, majd széles mosolyt mellékelve mindenkit lelocsolt. Ez a hagyomány minden autóverseny díjkiosztójának része.
Az még kérdés, hogy idén ki locsolja, az már történelem, hogy tavaly a prototípusoknál a pole pozíciót Stephane Sarrazin 3 perc 22 másodperc és 888 ezred köridővel szerezte meg a győztes Peugeot-csapatnak, mely a 908 Hdi FAP autóval 5206 kilométert tett meg, ami 382 kört és 217 km/órás átlagsebességet jelent.
A Peugeot már szerzett idén egy maratóni győzelmet, mert a szériagyártású RCZ modeljével megnyerte a 24 órás nürburgringi versenyt, és a dízelek között is a leggyorsabb volt. A hétvégén a prototípusok között száll ringbe az Audi gázolajos motorjaival.
Női szakasz
Martin Bartek, a Matech Racing csapatfőnöke Svájc két legsikeresebb női autóversenyzőjét szerződtette: a modellszépségű Natacha Gachnang és Cyndia Allemann mellett Rahel Frey vezeti majd az egyik Ford GT autót. A Le Mans első női versenyzője a francia Odette Siko volt 1930-ban, a legtöbb női nevezés rekordját pedig honfitársa, Anne-Charlotte Verney tartja, aki 1974 és 1983 között tíz alkalommal állt rajthoz az embert próbáló versenyen.
