Tíz négyzetméternyi felület, nagyjából ekkora területet foglal el egy álló autó. Márpedig a világ közel egymilliárdos személyautó-állománya a nap huszonnégy órájából átlagosan két és fél órát közlekedik, aztán inkább csak parkol, vagyis foglalja a helyet, leginkább a közterületet. A jövő városi járműve kicsi, de azért nem annyira, hogy kényelmetlen legyen. Ennek az elvnek a jegyében alakult a General Motors és SAIC nevű kínai leányvállalatának mobilitási programja.

Ahhoz, hogy a fejlesztési költségeket és ezzel a jármű árát minimalizálják, a bevált alapokra építettek. Az immár évtizede használatos és bevált Segway-t öltöztették fel látványos és praktikus karosszériákkal. A buborékformákkal ügyesen takarták az egyensúlyozó szerkezettel felszerelt kétkerekű villanymotoros sámlit, melyet korábban inkább csak üzemeken, parkokon belüli közlekedésre használtak.

Az EN-V program alapja a PUMA, melynek neve a General Motors és a Segway által fejlesztett jármű, a Personal Urban Mobility and Accessibility szavak kezdőbetűiből született. A kínai–amerikai vegyes vállalat, a SAIC frappáns nevekkel mutatta be városi dugóhúzókészletét: a GM európai csapata által tervezett változat a Jiao (Büszkeség) nevet, a kaliforniaiaké a Xiao (Nevetés), az ausztrál leányvállalat, a Holden gyermeke pedig a Miao (Varázslat) nevet kapta.

Galéria buborékautókról. Klikkeljen a képre!

Az európaiaké inkább sportos, a kaliforniaiaké nevéhez illően vidám, míg az ausztrálok dizájnja hűvös eleganciát sugall. A hármas ikrek egyébként csak nevükben és formájukban különböznek, szerkezetük és képességük azonos: a két oldalsó kerékbe épített villanymotorokat lítiumion akkumulátor táplálja. Ezek természetesen háztartási konnektorokból tölthetők, hatótávolságuk negyven kilométer, ami nagyjából egynapi városi közlekedésre elég.

Kis helyet foglalnak el parkoláskor, csendesek és tiszták haladáskor, konnektorból olcsón feltölthetőek a villany minik, melyeket a jövő tömegközlekedési eszközeinek szán a General Motors.

A másfél méter hosszú járműtanulmány menetkész tömege ötszáz kilogramm, ami fele-harmada egy hagyományos autóénak. A két ülés bármelyikéből joystickkal irányítható jármű képes helyben megfordulni és automata rendszerével centiméteres pontossággal parkolni, ezzel és a felfelé nyíló ajtókkal is jelentősen javítva a helyek kihasználtságát. Ehhez különleges vezetői képességek sem kellenek, mert a radaros robotpilóta folyamatosan figyeli az aktuális forgalmi információkat, így a lehető leggyorsabb útvonalon a lehető legbiztonságosabban vezeti a beprogramozott célállomáshoz a kis járművet.

Megacitykhez minimális mobi li tás, helyigény és energiafogyasztás maximális rugalmassággal, vélhetően ilyen lesz a jövő tömegközlekedése.

A buborékformákkal ügyesen takarták az egyensúlyozó szerkezettel felszerelt villanymotoros kétkerekűt