Embertelen autók

Bevetésre készek a robotpilóták, és akár helyettünk is vezethetnék az autót, ám az irányítás még az emberé marad. A szuperintelligens berendezésektől a katonák is sokat remélnek.

A repülőgépek után az autóknál is eldőlt a vita arról, hogy mekkora önállóságot kapjon a robotpilóta, és hogy felülbírálhatja-e az embert. Nem helyettesítheti és nem uralkodhat a vezetőn, de sokat segíthet neki, például, ha elalszik a volánnál, vagy ha rosszul lesz. Az autók önállósága az automata szívatókkal kezdődött: az 1932-es Oldsmobile és Packard modellel már nem kellett bovdenes karokat húzogatni hidegindításkor, hét évvel később jött az automata sebességváltó, a hatvanas években pedig a tempomat. Napjaink szerkezete már nemcsak állandó sebességgel viszi az autót, de ha vészesen csökken a követési távolság, enyhe motorfékkel le is lassítja, aztán, ha nő az elöl haladó tempója, ismét gázt ad, természetesen csak a vezető által beprogramozott felső határig.

Az ezredfordulón már sorozatgyártású autókhoz is kínáltak sávtartó automatikát, mely ülésrezgéssel és hanggal jelzett, ha a vezető irányjelzés nélkül váltott sávot. A legújabbak már a kormányzásba is beavatkoznak, mert az indexelés nélküli sávelhagyást a vezető figyelmetlenségeként, vagy elalvásaként értékelik. Az autóba épített szerkezet persze nem elég, hiszen kell hozzá jól látszó felfestés is, ami a magyar mellékutakon nem mindig jól érzékelhető, ez persze nem csak a robotpilótának okoz nehézségeket.

Egyre több autóban van éberségjelző: a Lexusban a vezetőt figyeli egy szerkezet, és ha gyakrabban pislog, vagy hoszszabban lecsukódik a szeme, akkor hangjelzéssel ébreszt. Az ilyen autó kevesek kiváltsága, mert drága. Lehet persze azon bölcselkedni, hogyha csak egyszer mentett életet, vagy életeket, már megérte, de hát a dolog általában nem a szándékon, hanem a pénzen múlik. A több típushoz is rendelhető sávfigyelő rendszer százezer forintos felárat jelent. Ennél is többet tud, és persze drágább az aktív távolságtartó, valamint a kormányzásba is beavatkozó szerkezet. A magyar piacon is forgalmazott Honda Accord nemcsak fi gyelmeztet a sávelhagyásra, de ha passzív a vezető, mert elbóbiskolt vagy mert másra fi gyelt, akkor kormánykorrekcióval is sávjában tartja az autót. Az adaptív sebességés sávtartó asszisztenssel szerelt változat felára közel másfél millió forint, igaz, az Advanced Safety csomaghoz jár még ütközésmérséklő rendszer, és plusz harminc lóerőnyi teljesítmény. A Toyotákhoz már évek óta rendelhető parkolóautomata: üres hely mellé állva elég bejelölni az érintőképernyőn a kiválasztott célterületet, aztán a vezető felteheti a kezét, mert nem kell kormányoznia, elég a gázt vagy a féket nyomnia. A második generációs Priusnál a szerkezet felára közel egymillió forint, igaz, ehhez gyári navigációs rendszer is jár.

A Volvo ügyel arra is, hogy a városban összevissza kószáló gyalogosokat el ne üthesse a kocsi figyelmetlen vezetője. Vészhelyzetben először hangjelzéssel és a szélvédőre vetített villogó fénnyel figyelmeztet, ám ha a sofőr nem reagál, és a rendszer veszélyesnek ítéli a helyzetet, teljes erővel fékezi az autót. Az ütközésmegelőző rendszer aktiválódik, ha valaki a kocsi elé lép, vagy túl közel kerül az előtte haladó, vagy álló járműhöz, és a vezető nem reagál a vészhelyzetre. A motorháztetőn lévő szenzor feladata az esetleges akadályok felismerése és távolságuk megállapítása, a belső visszapillantó tükörbe épített kamera pedig azt fi gyeli, hogy milyen típusú tárgy került a kocsi elé. A rendszer úgy van programozva, hogy az autó előtt álló, vagy azzal azonos irányba haladó járművekre reagáljon. Ezzel jelentősen csökkenthető a pillanatnyi figyelmetlenségből adódó gyalogoselütés vagy ráfutásos baleset.

A kísérleti BMW robotja magától félreáll, ha vezetője roszszul lesz vagy elalszik. Az életmentő rendszer a már sorozatban alkalmazott vezetőtámogató elektronikákra épül, használja például a radaros és kamerás automata távolság- és sebességtartót, a sávfigyelőt, a start-stop kapcsolót, valamint a műholdas helymeghatározóra épülő vészjelzőt. A robotpilóta értesíti a segélyszolgálatot, megadja a jármű pontos helyét, típusát és színét, ezzel is meggyorsítva a mentőorvos érkezését, miközben az érzékelők segítségével a bennülők élettani funkcióiról is információkat továbbít.

Készek a teljesen önálló autók, igaz, csak néhány példányban. Az Egyesült Államok hadseregének pályázatára sorozatgyártású autókat szeltek fel robottechnikával tudományos kutatóintézetek. A Mojave-sivatagi 2005-ös terepverseny győztese egy Volkswagen Touareg volt, a 2007-es városi futamon a General Motors Chevrolet Tahoe terepjárója szerepelt a legjobban. A kocsi tetejére épített öt lézerdetektor és tizenkét kamera mellett hagyományos és műholdas antennák gyűjtötték az adatokat, melyek segítségével a vezető nélküli autó megtalálta az utat a kijelölt célhoz. A vizuális felszerelés mellett 24 gigahertzes radarrendszer és műholdas navigáció határozta meg milliméteres pontossággal a jármű helyzetét. Az információáradatot a járműbe épített számítógépközpont hét hálózati Pentium M alaplap egyenként 1,6 gigahertzes processzora fogadta. A rendszer összetett és egyedi szoftvereket használt a kormányzás, a gyorsítás és a fékrendszer vezérléséhez. Az emberpilóta helyettesítésére képes, mintegy hatszáz kilónyi technika négyszázezer euróba került, és minden helyet elfoglalt a hétszemélyes terepjáróban. A hatvan mérföldes (96,5 km-es) táv győztes autójának átlagsebessége 22 km/óra volt, ami nem nagy tempó, ám napjaink városi csúcsforgalmában azért nem rossz. A hadsereg különleges alakulatainak pedig tökéletesen megfelel az ilyen tempójú aknaszedők vagy más harci jármű, ezért a robottechnikának leginkább a tábornokok és persze a hadiipari beszállítók örülnének.

Lassan, de biztonságosan beszivárognak

Az Európai Unióban 2009. november 24. után forgalomba helyezett személyautókban és kishaszonjárművekben már kötelező a vészfékasszisztens, 2014 novemberétől pedig a számítógépes vezérlésű menetstabilizáló rendszer is az lesz. A kamionokban 2015 novemberétől teszik kötelezővé az ESP-t, sőt még a sávelhagyásra figyelmeztető szerkezetet is, de a gyártók a szabályoktól függetlenül bevezetik az aktív sebességtartó automatikát is, ami vész esetén, például ha a vezető elalszik vagy rosszul lesz, akkor magától fékez.

Ha figyelmetlen a vezető, vészhelyzet esetén magától fékez az autó
Ha figyelmetlen a vezető, vészhelyzet esetén magától fékez az autó
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.