Magyarország 4x4-es nagyhatalom
Nagy titkok nincsenek, az egész egyszerű fizika: a hagyományos kétkerék-hajtásúakkal szemben a 4x4-es autó nem kétszerezi meg a hajtóerőt, de több pontra osztja szét, így nem kettő, hanem négy képeslapnyi útfelületre kerül a nyomaték, ezzel javul a tapadás, és csökken a megcsúszásveszély. Ebben segítenek az elektromos menetstabilizáló rendszerek, ám ezek sem mindenhatóak: csúszós úton, vészhelyzetben korrigálják ugyan a vezetői hibákat, de a fizikai határok átlépésére ezek sem képesek. Sokan esnek abba a hibába, hogy a drága autójuk elektronikus vezetőtámogató rendszere majd mindent megold, ám ez illúzió, amiért drágán kell megfizetni.
A négykerék-hajtású modellekben úttörő volt a magyar járműipar: a győri Waggon és Gépgyárban készült az első modell. Az 1904-es Allgemeine-Automobil-Zeitung kiállítási tudósítása szerint „…a győri Waggongyárnak Ludwig von Tlaskal Hochwall vezérkari százados tervei alapján elkészített kísérleti katonai vontató szerelvénye újdonság az egész autós világnak, mert ez az első benzinhajtású kocsi, melynél mind a négy kerék meghajtott és kormányzott. Ami a megoldást illeti, ez Koroknay mérnök érdeme”. A történelmi hűség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy 1900-ban Lohner-Porsche már bemutatott négykerék-hajtású autót, ám az nem mechanikus erőátvitellel, hanem a kerekeibe épített villanymotorokkal működött.
Napjainkban mindkét magyarországi autógyárban készülnek 4x4-es modellek. A győri Audi Hungáriánál 2009-ben gyártott 32 603 autóból 9940 darab volt quattro. A Magyar Suzuki tavalyi 181 ezer autójából 19 683 volt 4x4-es. Ebből persze még nem következik, hogy a magyar autóparkban is ilyenek az arányok. A 4x4-es szerkezet drága, az ilyen autók többet fogyasztanak, ám kétségtelenül nagyobb biztonságot jelentenek, különösen télen. Akinek telik rá, ne sajnálja rá a pénzt, mert a biztonság miatt megéri.
A magyar piacon harminc márka 220 típusa kapható 4x4-es változatban. Sokan megelégednek a terepjárós megjelenéssel és a magasított építéssel, viszont nem akarnak áldozni a biztonságosabb, de drágább műszaki megoldásra, ezért a modellből az olcsóbb kétkerékhajtású változatot veszik. Mert a látszat a fontos, pedig ha valaminek, hát a téli guminak és a négykerék-hajtásnak van igazán jelentősége a hideg és havas utakon.
A 4x4-es szerkezet azonban nem váltja ki a téli gumit, tehát, ha valaki spórolni akar, ne a tappancsokkal tegye. A kisebb kategóriákban is közel félmillió forintos többletet jelent, hogy valamennyi kerék hajtott legyen, de az árérzékenység a felsőbb osztályokban is szempont, hiszen még a tehetősebb vevőkört kiszolgáló prémiummárkák kínálatában is van ilyen ajánlat. A magyar és az európai piac legolcsóbb 4x4-es modelljét továbbra is a Lada kínálja: a ma is tetszetős fazonú háromajtós Níva ára jelenleg, 3,38 millió forint: az 1,7 literes, 59,5 kilowattos benzinmotorral akár 58 százalékos emelkedőn is képes felkapaszkodni.
A magyar piac második legolcsóbbja a Jimny 4,515 millió forintba kerül, aztán megint egy Suzuki következik. Az esztergomi gyártású SX4-es 4WD változatában alapfelszerelés az automata klíma, a hat légzsák és az elektronikus menetstabilizáló, az ára 4,9 millió forint. Azonos gyártósoron készülnek a testvérmodell FIAT Sedicik, ám azt a magyar piacon nem forgalmazzák. Hamarosan érkezik az árrobbantónak beharangozott Dacia Duster.
A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének adatai szerint 2009-ben 1624 terepjáró és 1973 darab 4x4-es személyautó kelt el, ezek együttesen a piac 4,6 százalékos részesedést jelentenek. Miközben az autóeladások tavaly ötven százalékkal estek, a prémium terepjárók értékesítése csak tíz százalékkal csökkent, pedig ez drága kategória. A Kia Sportage 5,2 millió forintba, a dízelmotoros, és 150 lóerőnyi teljesítményével éppen a vagyonadó határ alatti Renault Koleos 6,39 millió forintba kerül. A gazdagoknak szánt mezőnyben megtalálható a 32 millió forintos Mercedes ML AMG és a negyvenmilliónál drágább Porsche Panamera Turbo.
A jó terepjárónak nem árt semmi, csak az ügyetlen vezető, aki ráadásul sajnálja a pénzt a megfelelő abroncsra, pedig a 4x4-es szerkezet nyári gumival veszélyesebb, mint a téli gumis kétkerék-hajtású autó. Ez nemcsak a hőmérsékletre igaz, hanem a terep- és talajviszonyokra is. Murphy szerint a terepjáró az a jármű, amivel a legelhagyatottabb helyen lehet elakadni. Valóban, ha valaki csakúgy nekivág a prérinek, akkor előbb-utóbb telefonos segítségre szorul, már ha van térerő, mert a kalandos helyeken nemcsak a csapások kalandosak, hanem a hálózatok is. Nem mindegyik ér el a célig.
