Minden cég fejleszt villanyautót, de csak egy márka fejleszt mindenkinek, hirdeti egész oldalakon a német lapokban a Renault, mely tényleg minden kategóriában jelen van. Igaz, a Twizy Z. E., a Kango Z. E. A ZDE Z. E. és a Fluence Z. E. is még csak tanulmánymodell, és sorozatgyártásukra 2012-ig várni kell, de tény, hogy nemcsak a leglátványosabb, de a legbőségesebb kollekció a franciáké.

Ezek már nemcsak technikájukban újak, de formavilágukban és egyéb részleteikben is izgalmasak: a Renault Zoe Z. E. tanulmánymodell tervezésében például részt vett a L'Oreal is, melynek bőrápolóját a légkondicionáló árasztja szét az utastérben. A másik ötlet a Quickdrop villamos rendszer, mellyel három perc alatt cserélhető feltöltöttre a lemerült akkumulátor. Ha csak konnektor van a közelben, akkor húsz perc alatt harminc kilométeres úthoz elegendő energiát képes felvenni. A teljes feltöltéshez 4-8 óra kell, ez a töltőáramtól függ.

Vannak cégek, melyek teljesen új és olykor nagyon is extravagáns ruhába öltöztetik villanyautóikat, és vannak, melyek a bevált fazont villamosítják. A harminc kilowattos motorral hajtott és akkumulátoros Smart 115 kilométeres útra képes, és a londoni Citybe nemcsak ingyen hajthat be, de parkoláskor akár tankolhat is a közterületekre telepített töltőoszlopok konnektoraiból.

Hasonló előnyöket kínál a Mitsubishi i-MiEV minije, mely a 380 voltos oszlopról félórán belül nyolcvanszázalékosra tölthető, csakúgy, mint testvére, a Peugeot Ion és a Citroen C-Zero. Közel áll a sorozatgyártáshoz a Nissan Leaf, mely természetesen már az egységesített töltőcsatlakozókkal készül. Hagyományos autójába épített elektromos hajtást az Audi, a Ford, a Hyundai, a Toyota, a Suzuki és a Volvo. Retrós modellt mutatott be a Honda: az EV-N a hatvanas évek N360-as minijét idézi.

Egyre népesebb a villanyautók kínálata, igaz, többségük egyelőre még tanulmánymodell, és sorozatgyártására még néhány évet várni kell, pedig van olyan is, amelyik már 1972-ben kész volt.

A Ford Think nevű villanyminije már 1992-ben sorozatgyártásra kész volt, ahogy a General Motors EV1-es is, előbbit most a finn Valmet támasztotta fel. A jövő zenéje még a Volkswagen up, melynek sorozatgyártását 2013-ra tervezik, ennél is később érkezhet az elektromos hajtású Trabant NT, melynek napelemes teteje is tölti majd az akkumulátorokat.

A villamosok között a csúcsot az R8-as karosszériába bújtatott e-tron jelenti: a sajátságos Audi Quattro valamennyi kereke mögé 57,5 kilowattos villanymotort építettek, ami átváltva 313 lóerő, ám ennél is többet mond az egyenként 1125 newtonméteres forgatónyomaték, amivel álló helyzetből 4,8 másodperc alatt éri el a százat, és akár 200 km/órás tempóra is képes. A 470 kilogrammos lítiumion telepek 6-8 órás töltése után az e-tron 250 kilométeres útra képes.