Nem boldog, de mitől is lenne az, a Japán Autógyártók Szövetségének (JAMA) elnöke, hiszen hiába próbálkozott az utolsó pillanatig, nagyon sok márka távol maradt a 41. tokiói nemzetközi autókiállításról. Ahogy a piac, úgy a show-biznisz sem száguld. Satoshi Aoki hivatali optimizmusával együtt is tudja, hogy idén biztosan nem dől meg rekord, és jó, ha egymillióan elmennek a szebb napokat megélt Makuhari vásárközpontba, ahol a 41. Tokyo Motor Show-t rendezik. A csúcsot 1991-ben állították fel, akkor 2,018 millióan látogatták meg a nemzetközi autó- és motorkiállítást, a két évvel ezelőtti nézőszám is meghaladta a másfél milliót.

Az öregedő lakosság, és az egyre zsúfoltabb városok mellett a világválság is egyre jobban sújtja a japán autóipart, melynek több vezetője szerint törölni kellett volna az idei show-t, de a JAMA kitartott, és ha kevesebb résztvevővel, de megrendezte a Tokyo Motor Show-t. Igaz, a korábbi 35 helyett, idén csak 11 autómárka állított ki. A harminckilenc világpremier azért nem kevés, bizonygatta Toyokazu Ishida, a kiállítás kommunikációs igazgatója.

Már az év elején bejelentette távolmaradását a Chrysler, a General Motors és a Ford, a három cégcsoport tíznél több márkát jelent. Nyáron hivatalosan is megerősítették a pletykákat, melyek szerint a Német Autógyártók Szövetsége (VDA) tagjai sem utaznak, márpedig Audi, BMW, Bugatti, Jaguar, Mercedes, Porsche, Renault, Volkswagen és Volvo nélkül belterjes bemutatóra szűkül a biennáleszerű Tokyo Motor Show, mely másfél milliós látogatottságával 2007-ben még vezette a Nemzetközi Autógyártók Szövetsége (OICA) által A kategóriásnak minősített kiállítóinak listáját.

A cégek a világgazdasági válsággal magyarázzák távolmaradásukat. A detroiti szalonon januárban már nem vett részt a Nissan, a Suzuki, a Rolls-Royce, a Porsche, a Land Rover és a Mitsubishi. A májusi barcelonai motorshow-t lemondta a Chevrolet, a Saab, a Peugeot, a Citroën, a Renault, a Nissan és az Opel, szeptemberben hiányzott a Honda, a Mitsubishi és a Nissan Frankfurtból, ahová tizenkét százalékkal kevesebben látogattak ki.

Nem olcsó részt venni egy rangos kiállításon, az induló összeg még kisebb terület bérléséhez is egymillió eurót kell letenni. Az expókon is érezhető volt: az évente megrendezésre kerülő genfi autószalonra 2007-ben még 762 ezren, tavaly 720 ezren, idén már csak 640 ezren látogattak, pedig ezen még minden márka képviseltette magát, mert tartott a tavalyi lendület, pontosabban drágább lett volna lemondani a lekötött programokat, mint megjelenni a kész premiermodellekkel.

A 2009-es frankfurti IAA-ra 850 ezren látogattak ki, ez 12 százalékkal kevesebb, mint 2007-ben, amikor 970 ezren csodálták meg az autós újdonságokat. A bolognai show rendezői mindent bevetnek, és ingyen pavilonterületet ajánlanak fel a december 5. és 13. közötti időszakra. Utolsó pillanatban jelentette be távolmaradását a Hyundai, így egyetlen külföldi tömeggyártó sem képviselteti magát Tokióban. Az ezer négyzetméteres helyfoglalásért már korábban átutalt 10,9 millió jent (122 ezer dollárt) természetesen elbukta a dél-koreai autógyár, melynek vezetői szerint még így is ez volt a legkisebb veszteséggel járó megoldás.

A megüresedett helyet a helyi márkák foglalják el, a japánok mindent bedobnak, de ez kevés lesz a döntően hazai látogatók csábításához. A Toyota, Honda, Nissan, Subaru, Mazda, Mitsubishi, Suzuki és Daihatsu mellett ott lesz még a Porsche, Ferrari, Lotus, Maserati és az Alpina.

Újdonságok a ma nyíló tokiói nemzetközi autókiállításról, melyről takarékossági okokból távol maradt az európai és amerikai márkák többsége

2007-ben még 241, idén csak 121 cég jelent meg a Tokyo Motor Show-n, melynek vezetői bíznak a feltámadásba, ami a biennalészerű rendezés miatt legkorábban 2011-ben várható.

A külföldi márkák aránya egyébként is igen alacsony, mindössze 4 százalékos a tavaly összesen 4,92 milliós személyautó-piacon. Idén tovább csökkent a tengerentúliak részesedése, ami a JP Morgan előrejelzése szerint legfeljebb 3,6 százalékos lesz, mert csak augusztusban 22 százalékkal zuhant az autók importja, a hazaiak vesztesége "csak" 18 százalék volt. A detroiti hármak együttesen harmincezernél kevesebb autót adtak el tavaly Japánban.

Nem is tudnak nagyon labdába rúgni, hiszen a tömegmodellekre igen speciális szabályok érvényesek. A legkedvezőbb adózási határ a 660 köbcentiméteres motorra szól, és az autók külső méreteit is maximálták: a magasság legfeljebb 2 méter, a szélesség 1,48 méter a hosszúság pedig legfeljebb 3,4 méter lehet. Ilyeneket pedig csak Japánban gyártanak, és csak a belföldi piacon forgalmaznak: az autók nettó árát négyféle, együttesen 81,4 százaléknyi adóval terhelik, hasonlóan nagy tételek drágítják az üzemanyagot, így a külföldi benzinfalóknak nem sok esélyük van, pláne, hogy a kiállításról is távol maradnak.

Tokiói újdonságok

A közeljövőben a világ lakosságának több mint fele nagyvárosokban fog élni, ennek megfelelő járművek születnek. Nem új konstrukció, de kétségtelenül izgalmas a Nissan kanyarban bedőlő tanulmányautója: a villamos hajtású Land Glider kétszemélyes játékszer, mely gyors városi közlekedésre alkalmas. A "személyes használatú városi ingázó járműnek" aposztrofált 3,1 méter hosszú és 1,1 méter széles Land Glider elektromos kormányzású, és kanyarodás közben akár 17 fokban bedönthető.

Motorkerékpár volt a kiindulópont, a kétkerekű agilitása, izgalma és szabadsága inspirálta a tervezőket, miközben a négykerekűekre jellemző stabilitást és biztonságérzetet sem hanyagolták, és egy kis extra fűszert is kevertek a koktélba. A tandemépítésmód teljesen nyilvánvaló választás: a kétüléses, selyemhernyógubó-szerű karosszéria padlózata alá épített akkumulátorok táplálják a két hátsó kereket hajtó villanymotort. A Leaf (szintén a Nissantól) viszont hagyományosabb, de tágasabb és praktikusabb mini, csakúgy, mint a Toyota FT-EV II, mely 2,73 méteres rövidsége ellenére is négyszemélyes. A Nissan évi harmincezer Leaf eladását tervezi.

Retró ruhába öltöztetett villanyautót mutatott be a Honda: az EV-N jelzésű mini az 1967-es és Európában első japán autóként forgalmazott modelljét idézi, az N360-asból és 600-asból még a magyar utakon is futott jó néhány.

Nagyot ugrott dizájnban a Subaru: a sportos és négyüléses kupéja hatalmas szárnyas ajtókat kapott, ami nagyjából a hatvanas évek Mercedesét idézi. A Daihatsu Deca Deca egy korábbi Renault-tanulmánymodellre emlékeztet.

Eredetibb a Honda Skydeck tanulmánymodellje, melynek első ajtajai úgy billennek előre, mint egy Lamborghinié, a második ülésben utazók beszállásakor tolóajtó teszi szabaddá az utat. Hibrid és villanyautó minden standon áll, igaz, sokszor inkább a szerkezet, mint forma jelent újdonságot: a konnektorból feltölthető akkumulátoros Suzuki Swift Plug-In Hybrid karosszériája például Esztergomból származik. A Mazda formatervezőinek hullámzása áthatja a Kyorát.

A Honda CR-Z Coupé hibridet januártól már sorozatban gyártják, és tavasztól az európai piacon is forgalmazzák, a Mitsubishi PX-MieV pedig kétliteres fogyasztást ígér.

Dinamikus fazonú a Toyota FT-86-os sportkocsi, mely nem attól izgalmas, hogy a Celica utódja lesz, hanem attól, hogy a Subaru Impreza 4x4-es rendszerét és 200 lóerős teljesítményű bokszermotorját kapta. A Lexus LF-A kétüléses az egyébként is sportkocsirajongó és aktív versenyző elnöknek köszönheti, hogy zöld utat kapott sorozatgyártása: Akio Toyodától most a Forma-1-es Toyota-csapat jövője is függ.