A váltás után kiesett a kalauz

Bonifác pápa tanácsa, a szekerek elterjedése, majd a forradalmi rend és a német hadvezetés határozta meg az európai közlekedés irányát.

Magyarország a kontinensen utolsó előttiként, 1941. július 6-án tért át a jobboldali közlekedésre. Német nyomásra szomszédaink már korábban váltottak: 1938. szeptember 19-től Ausztria, 1939. május 1-jétől pedig Csehszlovákia tért át a jobb oldali közlekedésre. A magyar közlekedési tárca 1939 júniusában döntött a váltásról, akkoriban 8502 személygépkocsi volt Budapesten, 7244 pedig vidéken. Az átállás a háború miatt késett, majd az 1941. június 26-i 187000/1941. BM-rendeletnek megfelelően az áttérés két lépésben megtörtént. Július 6-án hajnali 3-kor Budapestet és környékét kivéve az egész országban, november 9-én hajnali 3-kor pedig a fővárosban és környékén tértek át a jobb oldali rendre.

Az előkészületek áprilisban kezdődtek, akkor a rádió figyelmeztette a lakosságot, a tájékoztató újságcikkek a felnőtteknek, a különleges tanórák az iskolás gyerekeknek magyarázták az új rendet. Július 6-tól a Budapest körüli határvonalon burkolati jelek, táblák terelték a járműveket a jobb oldalra, az áttérés idején egyetlen baleset történt: egy fehérvári kalauz a lezárt bal oldali ajtónak dőlve kiesett a járműből.

A tömegközlekedés november 8-án 23 órakor leállt, hajnalig elvégezték a műszaki átalakításokat. Az átállás nem okozott gondot a BSzKRT villamosainál, ezeknek ugyanis mindkét oldalon volt ajtaja, de a buszok másik oldalán ajtót kellett vágni, a költség 12 millió pengő volt. Az átállás költsége csak a fővárosban elérte a 900 ezer pengőt, ebben már benne volt a járművek, megállók, váltók átépítése és a táblák cseréje.

Nem volt konfliktusmentes a közlekedési rend változása, és még az egyszerűbbnek látszó vidéki átállás közben is voltak galibák, mert a derék vidéki gazdák állítólag azzal is zavart okoztak, hogy kisállataikat a közútra terelték, és az elhullott kacsékért, tyúkokért kártérítést követeltek az egyébként sem kedvelt autósoktól.

A magyarországi vasút kétpályás vonalain 1855-től működik jobb oldali rend. A budapesti kis földalatti közlekedési iránya az 1973-as felújításáig bal oldali volt, a gödöllői HÉV szerelvényei napjainkban is "fordítva" mennek.

Brit régészek szerint a kerekes világ kezdetén a szekerek az út bal oldalán haladtak, erre a rómaiak által az I. században használt délnyugat-angliai kőbánya szolgált bizonyítékul, mert a keréknyomok bal oldalon mélyebbek voltak, tehát itt mentek a teli szekerek, a másikon meg az üresek. Sok helyen ez nem derült ki, mert a szűk utakon a kerekek csak középen hagytak nyomot, és nem mindig ugyanarra tértek ki egymás elől.

Az általános bal oldali közlekedés az 1300-as évekre vezethető vissza: a kereskedelem fellendülésével, a teherhordó szekerek szaporodásával megnőtt a forgalom, akkoriban a kocsisok jobb oldalon ültek, hogy ostort tartó jobb kezük szabadabb legyen, és hogy jobban lássák a szembejövőket. A bal oldali rendet erősítette egy pápai bulla is: VIII. Bonifác a római zarándokoknak azt tanácsolta, hogy kardjukat jobb kezükben tartva utazzanak, mert így jobban tudják magukat védeni. A XVIII. században már mindenütt bal oldalon közlekedtek.

A francia forradalom idején a szegények a jobb, a forradalom ellenségei a bal oldalon haladtak, elsőként Napóleon rendelte el a jobb oldali rendszert, előírva katonáinak, hogy jobbra igazodásukkal is meglepjék az ellenséget. Ez később a gyarmatokon is általános lett, ám a felszabadult országok egy része a függetlenség jelképeként is visszatért a bal oldali közlekedésre.

A jobb oldali rendet Hollandia, Svájc, Német-, Olasz-, Lengyel-, Spanyolország és Egyiptom vette át, Ausztria, Magyarország, Oroszország, Portugália és Nagy-Britannia lakói baloldalt közlekedtek.

1902-ben vetődött fel a jobb oldali rend általánossá tétele, ám a többségben lévő bal oldali országok nem fogadták el azt. Az első világháború alatt egyes osztrák tartományok a jobb, mások a bal oldali rendszert választották, az oroszok az I. világháború végén, a portugálok 1920-ban váltottak.

Svédországban a balról jobbra történő áttérést, az 1967. szeptember 3-i Höger-napot évekkel korábban meghirdették, hogy aki új autót vesz, már ennek megfelelőt válasszon. Svájc és Franciaország vasútjai ma is bal oldalon futnak. A repülésben és a hajózásban egységesen jobb irányú kerülést alkalmaznak, egyes tanulmányok szerint a bal oldali rend biztonságosabb, a legtöbb embernek a látásban is a jobb oldala domináns, amely bal oldali forgalom esetén jobban becsül távolságot, sebességet...

Ahol még balra hajts van

Sok országban ma sem váltottak a több száz éves közlekedési renden, és napjaink jobbvolános autói bal oldalon közlekednek: Antilla, Antigua, Ausztrália, Bahama-szigetek, Banglades, Barbados, Bermuda, Bhután, Botswana, Brit Virgin-szigetek, Brunei, Ciprus, Csatorna-szigetek, Dél-Afrika, Dominikai Közösség, Falkland-szigetek, Fidzsii-szigetek, Gilbert szigetek, Grenada, Guyana, Hongkong, India, Indonézia, Jamaica, Japán, Kajmán-szigetek, Kenya, Lesotho, Makaó, Malawi, Malajzia, Málta, Mauritius, Montserrat, Mozambik, Nagy-Britannia, Namíbia, Nepál, Pakisztán, Pápua Új-Guinea, Salamon-szigetek, Seychelles-szigetek, Srí Lanka, Saint Kitts és Nevis, Saint Helena, Saint Lucia, Saint Vincent, Szomália, Suriname, Szingapúr, Szváziföld, Tanzánia, Thaiföld, Tonga, Trinidad és Tobago, Uganda, Új-Zéland, Venda, Virgin-szigetek, Zambia és Zimbabwe.

Villamoson is reklámozták az átállást
Villamoson is reklámozták az átállást
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.