Egy évvel ezelőtt jelentette be a Magyar Labdarúgó Szövetség, hogy megbízásából a belga Double Pass átvilágítja az ország utánpótlás-neveléséért felelős akadémiákat. A cég idén tavasszal számolt be munkájának eredményéről. A szövetség április 22-én tárgyalta és fogadta el az audit első szakaszáról készült, 134 oldalas jelentést, amelyből egy kivonatot hoztak most nyilvánosságra.

A vizsgálat legfontosabb megállapításai közt komoly szakmai problémák bukkannak fel: a konkrét edzéscélok ritkán meghatározottak, és ez vonatkozik a lejátszott mérkőzésekre is, amelyek ráadásul nem gyakran kapcsolódnak az edzésprogramhoz. Számos intézményi és szakmai vezető egyszerre több tisztséget próbál betölteni, a gyerekek toborzását is többnyire félállásban, más feladatokkal összevontan intézik.

A legtöbb akadémiának nincs kimondottan a tehetségekkel foglalkozó edzője, az edzői módszerek, alapelvek, valamint a kiválogatási módszerek nincsenek formalizálva, tehát esetlegesek. Az akadémiák és az „anyaklubok” kapcsolata nem szabályozott, itt sem lehet rendszerszerű működésről beszélni. Emellett az iskolák gazdasági működésének átlátható leírása sem történik meg a legtöbb helyen.

A vizsgálat kritériumainak való százalékos megfelelés alapján rangsorolták az akadémiákat (a konkrét adatokat titkosították). Az Index által közöltek szerint a felmérés első helyezettje a Debrecen volt, annak ellenére, hogy az akadémiát tavaly tavasszal adták csak át. Legjobbként is csak a szint 66 százalékát hozták. A második a győri Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia, holtversenyben harmadik a szombathelyi Illés Akadémia és a Vasas. Ötödik a Honvéd, hatodik az MTK, hetedik az Újpest.

Orbán Viktor a felcsúti Pancho Aréna húsvéti avatásán azt mondta: Európa tíz legjobb akadémiája között található a Puskás Akadémia. Nos, a tényszerű vizsgálat szerint távolról sem: a magyar mezőnyben is csak kilencedik lett. Mivel Felcsúton a kiemelkedő tárgyi feltételek jócskán felfelé tolták a pontszámot, a szakmai munka kellett ennyire lehúzza az eredményt.

Ez már csak azért is érdekes körülmény, mert a Puskás az egyike annak a hat akadémiának, amely az állam által a legtöbb gyerekkel és legkomolyabb múlttal rendelkező iskoláknak kiosztott 1,2 milliárd forintból részesül, nem beszélve a társaságiadó-felajánlásokról. Az őket közvetlenül megelőző, nyolcadik Nyíregyháza támogatása messze elmarad ettől a szinttől.

Az Index hozzáteszi azt is: az akadémiák körében nem éppen kitörő lelkesedéssel fogadott megállapításokat igencsak hitelesíti a hazai rendezésű U19-es Európa-bajnokságon az osztrákok ellen elszenvedett 3:1-es vereség.

A jelentésben azért a stadionépítések támogatói találhatnak a fülüknek kedves szólamokat is: a kivonat szerint „igazolást nyert, hogy helyes stratégiai döntés volt az infrastruktúra elsődleges fejlesztése, mert az akadémiák nagy része már kulturált, modern körülmények között tud készülni.”