Videoton: hármas, ötös
Vagy tízezer néző bámult csütörtök este, az Európa Liga-csoportmérkőzés szünetében a székesfehérvári eredményjelző táblára, és nem akart hinni a szemének: a Videoton három gólos előnyben volt a lisszaboni Sporting ellen! A helyiek bíztak a csapatban – különben aligha mentek volna ki a Sóstói stadionba ennyien –, de erre azért nyilván nem számítottak...
Az érdeklődéstől egyébként nem szédült meg a – szokás szerint – "nyolc és fél" külföldi játékossal (köztük a honosított Nemanja Nikoliccsal) kivonuló vendéglátó együttes, mert eleinte a saját térfelére húzódott, és onnan csak ritkán kalandozott el. Ám amikor átlátogatott a másik oldalra... Az első negyedóra végéhez közeledve két szögletet is rúgott a Videoton, és a második után Nikolics fejesét Rui Patricio hiába ütötte ki, Vinicius közelről a hálóba segítette a labdát (1-0).
Ez volt egy...
És öt perc múlva következett a kettőből kettő.
Megint a fehérváriak térfelén zajlott a játék, de Nikolics hirtelen – kiváló csellel – átjutott a felezővonalon, majd megjátszotta Walter Lee-t, akinek pontos beívelését Filipe Oliveira a jobb sarokba fejelte (2-0). Portugál gól volt, de Lisszabonban nyilván kevesen örültek neki... (Bragában többen, mert a középpályás ott született, sőt huszonegy meccsen pályára is lépett a jelenleg a Bajnokok Ligájában szereplő helyi csapatban.)
A Sporting szempontjából keserű, a Videoton számára viszont annál édesebb nyitánynak Rinaudo lett az áldozata: a megviselt Sa Pinto már a harmincadik percben lehívta az argentin labdarúgót. A helyére küldött Van Wolfswinkel pedig alighogy beállt, tizenegyest reklamált, de a holland csatár hiába interveniált a játékvezetőnél, Jakobsson hűvös volt, akár az izlandi esték.
A hangulat viszont mind forróbbá vált, mert a 35. percben már 3-0-ra vezetett a Videoton: Boulahrouz váratlanul Nikolicshoz továbbított a tizenhatos jobb oldalánál, és a csatár vidáman küldte a "gólpasszt" a bal sarokba.
"Hullámozzatok!" – szólították fel a közönséget a Videoton-ultrák, és nem kellett ezt sokáig követelni, mert a publikum érthető mámorral fogadta a valószerűtlenül nagy különbségű vezetést, és azt a félidőt, amelyhez foghatót európai porondon emberemlékezet óta nem produkált magyar kupacsapat. Ennek nyomán a második szakaszra kiérkező fehérváriakat vastaps és "bravó, bravó!" fogadta, az addigiak alapján tökéletesen megérdemelten.
Jóval morózusabb volt Sa Pinto, a Sporting edzője, aki nehezen tudta megemészteni a történteket, és még akkor is előre vezényelte játékosait, amikor azok kirúgták volna a labdát Filipe Oliveira sérülése miatt. Az összhang hiánya magát a lisszaboni csapatot is jellemezte, hiszen a vendégek nemcsak a nyeregben lévő ellenféllel, hanem a számukra szokatlan állásból fakadó zavarral is küzdöttek. Bár igyekeztek minél hátrébb szorítani a Videotont – amely most már kiváltképp türelmesen a térfelén maradt, várva a kontraalkalmakra –, a fehérvári tizenhatosnál rendre rontottak: Van Wolfswinkel és Viola mellé lőtt, a következő két próbálkozást pedig a kezdetben bizonytalan Bozsovics kapus hárította el: ahogyan elhervasztotta az ismét hiába kísérletező Violát, úgy lelombozta Jeffrent is.
Noha a házigazdák "csak" őrizték az előnyt (de mekkora fórt, ugyebár...), a nézők nem vesztettek lelkesedésükből, s amikor Paulo Sousa, a Videoton kórusban éltetett portugál trénere lecserélte Walter Lee-t, a spanyol középpályást úgy ünnepelték a szurkolók, mintha a légiós éppen gólt szerzett volna. Nem lehetett csodálkozni ezen, mivel a fehérvári szakvezető taktikája, amely már a hat selejtező-mérkőzésen is bevált, minden korábbinál sikeresebben működött, sőt olyan eredménnyel járt, amelyet a találkozót megelőzően az álmok kategóriájába – vagy még oda sem – lehetett sorolni.
Ha megfejthetetlen, ha nem, ezt nem kell magyarázni. Mindent elmond, hogy Videoton: hármas.
Egyszersmind ötös.
VIDEOTON–SPORTING 3-0 (3-0)
Európa Liga-csoportmérkőzés, Székesfehérvár, 10 160 néző. Jv.: Jakobsson (izlandi).
Videoton: Bozsovics – Brachi, Caneira, Vinicius, Stopira (Renato Neto, 90.) – Walter Lee (Gyurcsó, 68.), Tóth, Sándor, Mitrovics, Filipe Oliveira – Nemanja Nikolics (Torghelle, 78.).
Sporting Lisszabon: Rui Patricio – Boulahrouz (Adrien, 71.), Rojo, Pranjic – Gelson Fernandes, André Martins, Rinaudo (Van Wolfswinkel, 30.), Izmajlov – Jeffren, Viola, Labyad (Schaars, 46.).
Gól: Vinicius (15.), Filipe Oliveira (20.), Nikolics (35.).
