Kivételesen a hölgyekkel kezdem, egy poén kedvéért, mely így hangzik: „És mondja nekem valaki, hogy a lányoknál csak papírforma van, semmi más!” Tudniillik a tábla alsó feléről a negyeddöntőbe az igazán jegyzett játékosok közül senki sem került be. Kiesett a dán Wozniacki, aki a 2. helyen kiemelt cseh Kvitova búcsúja folytán afféle nagy esélyes lett.

Erre mi történik? Megveri őt a spanyol Muguruza, a 20. kiemelt. Vele együtt búcsúzik a szerb Jankovics, aki éppen hogy Kvitovát múlta felül szombaton, de tegnap nem bírt a szebb napokat is látott lengyel Radwanskával. Kerber, Lisicki és Kuznyecova helyett a svájci Bacsinszky Tímea lett negyedöntős, ő a románok kettes számú versenyzőjét, Niculescut verte meg. Végül nyolc közé jutott a mezőny „sötét lova”, az amerikai Keys, akinek azonban a sorsolása szerencsésebb volt mint a tenisze.

Muguruza: túl Wozniackin Henry Brown / Reuters

Szemben mindezzel, és lelőve a poénomat egyszersmind, a tábla felső felén négy játékos automata módjára hozta, amit elvárni lehetett tőle. Serena Williams természetesen megverte a nővérét, Venust, Azarenka a svájci Bencicet, Sarapova a kazah Dijaszt győzte le, igaz, ő többet izzadt, mint gondolná az ember.

Mintha Serenát kopírozta volna a brit Watson ellenében. A negyeddöntőben a szép orosz lány ellenfele egy másik amerikai „sötét ló”, Coco Vandeweghe lesz, aki az után, hogy elsöpörte az ausztrál Stosurt, most két játszmában (mindkettőben rövidítéssel) a 6. helyen kiemelt cseh Lucie Safarovát verte. A remek hölgyteniszezőkben bővelkedő csehek most nyugodtan elmondhatják, ez nem az ő Wimbledonjuk volt.

A férfiaknál természetesen mindenki azt leste, mire jut a hazai bálvány, Andy Murray a meccsenként 40-50 ászt ütő, hórihorgas Karloviccsal szemben. Tudvalevő volt, hogy a horvát adogatójátékát szettenként legalább egyszer el kell venni, különben baj van. Murray-nek ez háromszor sikerült, egyszer ő bukott, a vége így is 3:1.

A túloldalon (felső ág) az eddig pimaszul vitézkedő svájci Wawrinka jó sokat kínlódott a belga Goffinnel, s noha 3:0-ra nyert, két szettet csak rövidített játékban. Kiderült, hogy ennek a belgának jobb a játéka, mint a neve; alaposan ráijesztett a (mi tagadás) bajnokaspiránsra, a Roland Garros nyertesére. Ha azt nézem, hogy Goffin Belgium francia feléből való, akkor azt kell mondanom, hogy ez a nap a franciáké volt. Gilles Simon ugyanis a szó szoros értelmében tönkreverte a teljesen formán kívül játszó Berdychet, aki továbbra is várhatja a csodát, Gasquet pedig az ausztrálok csillagát, a nála tíz évvel fiatalabb Kyrgiost ütötte el.

Ez volt egyébként a hétfő meccse. Kyrgios 0:2-ről indult, de onnantól egészen fantasztikus játékot produkált. Erről a húszéves fiúról kiderült, hogy nemcsak csuda jól szervál, hanem mindkét oldalról minden ütésformában tudja azt, amit minden nagy játékos. Rövidített játékban övé lett a harmadik szett, és a kezében volt a negyedik is, amelyet azonban a tie breakben csúnyán elrontott. Ha nem annyira türelmetlen, mint amennyire, ha nem akar minden labdamenetet hatalmas nyerő ütéssel befejezni, szerintem győzhetett volna.

Természetesen a történetből nem maradhat ki a hallei formáját tartósító zseni, Roger Federer sem, akinek a spanyol Bautista Agut egyszerűen nem volt ellenfele; három sima szett, ennyi az egész. Az amerikai Kudla (ki is ő?) ellen viszonylag simán nyert az esélyes horvát Cilic, viszont a kanadai Pospisilnek (s ő ki?) öt szett kellett ahhoz, hogy megverje a kiemelt szerb Troickit.

És Djokovics? A bombaszerváló dél-afrikai Anderson ellen két, rövidítésben elvesztett játszmával kezdett a sztárok sztárja, ám – noha ellenfele már vérszagot érezhetett –2:2-re egyenlített. Éppen lapzártakor, amikor magam azt tippeltem a mai folytatás előtt: nyerni fog...