Számról számra
Konkrétan 11,3 milliárd forintot kapnak az olimpiai sportágak állami forrásból, ez 4,2 milliárddal haladja meg a 2008. évit; ha úgy tetszik, a 7,1 milliárdhoz képest 59 százalékos a növekedés. A jelenlegi gazdasági helyzetben ez mindenképpen figyelemre méltó gyarapodás, a miniszter hangsúlyozottan mégis arra volt a legbüszkébb, hogy aláírta az idei sporttámogatási rendeletet, így a korábbiakkal ellentétben már az év első hónapjában hozzájuthatnak pénzeikhez az érintettek. Lényeges elem, hogy a 38 sportágat érintő támogatás nem tartalmazza a központi edzőtáborok használatára kapott kedvezményt, nem szerepel benne a szabadidősport, a paralimpiai mozgalom és a fogyatékosok sportjának támogatása, és legfőképpen nincs benne a Forma–1 korábban sokat támadott „dotációja”.
A Sport XXI. elnevezésű, négy új sportággal (birkózás, cselgáncs, evezés, öttusa) bővülő utánpótlásprogram egymilliárd forintot, a Héraklész-program 1,1 milliárdot kap. Létesítményfejlesztési támogatásra kétmilliárdot biztosít az állam; az is csütörtöki hír, hogy – minden bizonnyal a Fehér úton – sportmunkacsarnok épül a közeljövőben. A sportegészségügy 338 millióval gazdálkodhat – szemben a tavalyi 156 millióval –, és vélhetően a jövő héten végre döntés születik a Sportkórház sorsáról.
Hogy ne legyen mindenki öröme felhőtlen: a Magyar Olimpiai Bizottság az idén összesen 1,2 milliárd állami támogatást kap, ez tavalyhoz képest 32 százalékos csökkenést jelent; igaz, 2008 olimpiai esztendő volt. A Nemzeti Sportszövetséghez kapcsolódó támogatások 371 milliót, a Sportegyesületek Országos Szövetségéhez tartozók pedig 212 milliót tesznek ki; az utóbbi tömörülés elnöke, Mesterházy Attila szerint a rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy a klubok ilyen mértékű, 81 százalékos növekedéssel számolhassanak. Szerinte ez hozzájárulhat ahhoz, hogy lassuljon az egyesületek megszűnésének folyamata.
