Nem mindennapos, hogy egy játékvezetőnek három egymás utáni mérkőzése félbeszakad. A harminchét éves Ámán András tíz éve kezdte pályafutását, 2013-ban Bács-Kiskun megye legjobb bírájának választották. Munkájában is a rendteremtés, a szabályok betartatása a feladata: alezredesi rangban a ceglédi rendőrkapitányság helyettes vezetője, valamint a bűnügyi osztályt is ő irányítja. Három évvel ezelőtt Fülöpszálláson már idő előtt véget vetett egy meccsnek, mert sörrel lelocsolták, majd a dobozzal megdobták a partjelzőjét.

Az idei hármas történet április 19-én kezdődött a Fülöpszállás–Soltszentimre megyei harmadosztályú találkozóval.

Ámán: elég volt szegedma.hu

– A vendégek már a meccs előtt dühösek lettek rám, ugyanis kiszúrtam, hogy a kapusnak február tizenegyedikén lejárt a sportorvosi engedélye. Nem értem, hogy két hónapig ezt senki nem vette észre – kezdte Ámán Ándrás. – A vezetők kérték, hadd kezdődjön később a mérkőzés, mert elő kell keríteniük a második számú kapust. Ennek nem volt akadálya. A tizedik percben a kapus egy szögletnél a saját játékosával ütközött, eltört az egyik ujja. Társa a térdén sérült meg. A soltszentimrei csapatnak csak két cseréje volt, a kapuba mezőnyjátékos állt be. A huszonkettedik percben szintén megsérült egy vendégfutballista. Két teljesen jogos tizenegyest adtam a hazaiaknak, az egyiket értékesítették, a szünetben kettő-nullra vezettek. A második félidő elején egy szabadrúgás után a Fülöpszállás megszerezte a harmadik gólját, ám a vendégek reklamáltak, hogy a menteni igyekvő kapus kezét eltalálta a csatár. Szerintem szabályos gól volt.

Ez után a cserekapus fia, aki a mezőnyben játszott, megjegyezte: Mit nézel, te vak... Itt olyan jelző következett, amelyet – engedelmével – nem idézek. Piros lapot adtam. Majd az ötvennyolcadik percben a pótkapus és egy társa – szerintem csak színlelt –sérülés miatt lement. Egy újabb gólt követő kezdőrúgásnál az egyik játékos ismét megtalált, nem éppen irodalmi stílusban beszélt hozzám. Persze, hogy kiállítottam. Hétnél kevesebb játékossal nem lehet folytatni a meccset, így lefújtam a találkozót.

Következett április 25. és a Pálmonostora–Lajosmizse megye II-es rangadó. A helyszínen többször volt már rendbontás, ezért szövetségi ellenőrt is küldtek a meccsre. A hatvanötödik percben a hazai játékosok egyike megkapta a második sárgáját, mehetett zuhanyozni. A nyolcvannyolcadikban pedig elszabadult a pokol: a vendégek második gólja után a hazaiak lest reklamáltak. Az edző durván beszólt az asszisztensnek, kirántotta a kezéből a zászlót, és a földhöz vágta. Édesapja tette felbátorította a pályán lévő fiát, ő minősíthetetlenül szidta a bírát, aki kiállította. Egy újabb sárga-piros lap után már a rendezők sem bírtak magukkal, dulakodás kezdődött, ezért a játékvezető félbeszakította a meccset. Az öltöző a pályától csaknem kétszáz méterre lévő iskola tornatermében van; amíg oda beért a bírói hármas, szóban többször is inzultálták a triót a nézők, sőt az egyik futballista is.

– Nem vagyok félős gyerek, de abban a helyzetben nem mertem felmutatni neki a pirosat, csak a jegyzőkönyvbe írtam be az esetet – veti közbe Ámán.

Május 2-án a megye III-ban a Fülöpháza fogadta a Hetényegyházát. A hazaiak már a kezdés előtt megharagudtak a játékvezetőre, mert az szólt nekik: öltözzenek át, a két csapat labdarúgóinak a szerelését ugyanis alig lehetett megkülönböztetni. A vendégek 3-0-ra vezettek, amikor egy fülöpházi támadás után a vendéglátók kezezést reklamáltak, egyikük nemi aktusra szólította fel a játékvezetőt; ahogyan mondják, villant a piros. „Begurult” az edző, mire Ámán elküldte őt a kispadtól. A bírát a kapus is szidta, egy játékos pedig bűncselekmény kategóriájába tartozó módon viselkedett vele. Kétszer megint előkerült a piros kártya.

– Ezt a meccset ugyancsak lefújtam. Hibáztam, amikor megengedtem, hogy – az előírás ellenére – rendezők nélkül is elkezdődjék a meccs, ám mivel a találkozó elején szinte nem is volt néző, gondoltam, hadd focizzanak a csapatok. A jegyzőkönyvbe leírtam a véleményemet, miszerint tele van a hócipőm, ilyen mentalitású embereknek, sörhasú, komolytalan játékosoknak nem kell bíró, futballozzanak csak maguk között! Már a meccs után eldöntöttem: elég volt, egy ideig nem bíráskodom.