Nagyon szeretem az ökölvívást, és nem osztom azt a véleményt, hogy a boksz az egyszerű emberek – ahogyan sokan mondják: a „prolik” –sportja lenne. Felhozhatók persze érvek az ökölvívás ellen, de ne feledjük, hogy Puskin, Lermontov, Byron és Hemingway is bokszolt.

A két Klicsko pedig kiválóan sakkozik, csakúgy, mint a napokban visszavonult Floyd Mayweather, aki szerint „minden az IQ-ról szól”, és leköszönő nyilatkozatában elárulta, hogy tíz lépéssel járt mindenkori ellenfele előtt. Ebből megállapíthatjuk, hogy a súlycsoportoktól független ranglisták vezetője nemcsak kőgazdag, de okos is!

Tagadhatatlan: láttam már testközelből olyan ökölvívókat, akik nem tudták időben abbahagyni a világ legkockázatosabb sportjainak egyikét, s ez bizony meg is látszott rajtuk. Mayweather – becenevén „Money” vagy „Pretty Boy” – azonban nem ilyen. Hibátlan mérleggel, 49 mérkőzéséből 49 győzelemmel (köztük 26 KO-diadallal) úgy döntött, hogy az André Berto felett a múlt héten aratott egyértelmű és fölényes pontozásos sikere után felhagy az aktív sportolással. Noha sokan várták, hogy egyszer valaki megverje, ez senkinek sem sikerült, így szinte babaarccal bokszolta végig a pályafutását.

Mayweather (jobbra) idén májusban a Pacquiao elleni meccsen Steve Marcus / Reuters

„A döntésem végleges, eljött a visszavonulás ideje. Tizenkilenc éve bunyózom, minden rekordot megdöntöttem, úgy érzem, nincs már mit bizonyítanom” – említette, de nem mondott teljesen igazat, hiszen nem döntött meg minden csúcsot, mivel a 49 győzelemmel „csak” beállította Rocky Marciano hatvanéves rekordját. Azért a nagy visszatérést, „ha van az a pénz”,még ne zárjuk ki... (A Pink Floyd negyedik búcsúkoncertjét is volt módom megnézni.)

Apropó, Marciano! Azt mondták róla: ha a világ összes bokszolóját összezárnák egy szobába, akkor onnan valószínűleg csak ő távozna a saját lábán. A földkerekség egyetlen olyan nehézsúlyú világbajnoka volt, aki 49 profi mérkőzéssel a háta mögött fejezte be a pályafutását (1956 áprilisában, amikor az Archie Moore elleni meccsén már egy alkalommal padlóra is került).

Visszavonulásakor azt mondta: „Nem akarom, hogy úgy emlékezzenek rám, mint megvert bajnokra!” Mayweather éppen az ellentéte Marcianónak, aki erőből oldott meg mindent, és addig ment, amíg ellenfelének szinte le nem szakadt a feje a nyakáról. Floyd – kiváló sakkjátékos módjára – kitalálta, vetélytársa mit lép. Alig tudták megütni, számolni is csak egyszer számoltak rá, tizennégy évvel ezelőtt, a Hernandez elleni mérkőzés hatodik menetében, amikor is saját ütésétől (!) akkora fájdalmat érzett, hogy letette a kesztyűjét a földre.

Öt súlycsoportban (nagypehelysúly, könnyűsúly, kisváltósúly, nagyváltósúly, váltósúly) volt világbajnok, és 2012 óta ő vezeti a tekintélyes Ring Magazin súlycsoportoktól független ranglistáját, amelyet 2005 és 2008 között szintén ő uralt. Amellett, hogy „Money” a pénz imádata miatt kivívta a nép haragját, hiszen hol pénzzel beborított ágyon feküdt, hol méregdrága órákat vett testőreinek vagy éppen pénzt szórt nekik, mégis sokan szerették, szeretik.

Fanatizmusa legendás volt. Az év 365 napjából, ha kellett, éppen 365-öt edzett. Több szakértő – így a Profiboksz.hu szerkesztője is – beválogatná minden idők öt legjobb ökölvívója közé. Erről ő szerényen csak ennyit nyilatkozott: „A nagy bajnokok, mint Muhammad Ali, Sugar Ray Robinson, Sugar Ray Leonard, Larry Holmes, ajtókat nyitottak meg. Azok egyikén mentem be én is.”

Pályafutása nyomán, igenis, fel lehet tenni a kérdést: mi a közös a sakkban és az ökölvívásban?

A válasz pedig: mind a kettő megmozgatja az agyat.