KIJEV

Szergej Bubka, az Ukrán Olimpiai Bizottság elnöke tavasszal azt mondta: hazája az Eb után szívesen rendezne téli olimpiát. Így nincs kizárva, hogy keleti szomszédunk kandidál majd a 2022-es játékokra. Az ország legnagyobb stadionját pedig kifejezetten nyári olimpiai központnak tervezték, tehát a futball mellett több más sportág kap helyet benne.
Az ukrán gazdaság állapota miatt azonban a nyári olimpia még sokáig csak álom marad. Ennek ellenére nem minden alap nélkül nevezik a nemzeti sportkomplexumot Olimpiai Stadionnak, mert 1980-ban, a moszkvai nyári játékok idején több labdarúgó-mérkőzést itt tartottak. Hosszú ideig ez a stadion volt az otthona az ország (és korábban a Szovjetunió) élcsapatának, a Dinamónak. A klub 1998-ban költözött el a gazdaságosabban fenntartható, tízezres befogadóképességű Dinamo- stadionba, de a nemzetközi mérkőzéseket ma is az „olimpiai” pályán játsszák. 

LVOV

A nyugat-ukrajnai városnak két futballsta- dionja is volt, amikor 2007-ben elnyerte az Eb-rendezés jogát. A pályázatban mégis egy teljesen új aréna építését vállalta a település. A magyar nagyberuházásokon edződött olvasó nem csodálkozik a létesítmény születésének csöppet sem zökkenőmentes történetén. Először a Hochtief cég 70,4 millió eurós tervet tett le az asztalra, ám a lvovi régió vezetősége ragaszkodott hozzá, hogy a költségvetés ne lépje túl a 60 millió eurót. A tervet elvetették, új partner után néztek. A szintén osztrák Alpinebau közel egyéves egyeztetés után 100 millióból épített volna, a város 85 milliót ajánlott. Újabb szakítás történt, az idő pedig sürgetett. Végül egy osztrák és egy ukrán cég 2008 végére elkészítette a terveket, s az építők nekiálltak a kivitelezésnek. Ám 2010 áprilisában még csak az alapok álltak; ekkor az ukrán kormány Lvov város irányítása alól a sportminisztérium alá rendelte a beruházást, majd 2010 júniusában megszavazott egy gazdasági kisegítő csomagot az Euro 2012-es beruházások biztonságos befejezésére. A 211 millió eurós stadiont végül 2011 októberében adták át.

DONYECK

Az Európa-bajnokságtól függetlenül is lehet stadiont fejleszteni. A nagy múltú donyecki bányászcsapat, a Sahtyor új otthonát 2006-ban kezdték építeni. Ez Ukrajna első, az UEFA által a legmagasabb kategóriába sorolt stadionja. A 87 milliárd forintos beruházáshoz persze szükség volt Ukrajna leggazdagabb üzletemberére, Rinat Ahmetovra, aki 1996-ban vásárolta meg a Sahtyor Donyeck futballcsapatot, és európai kupasikereket ígért a szurkolóknak (nem beszélt a levegőbe). Azóta következetesen erősíti a gárdát és fejleszti az infrastruktúrát. A stadion terveit a müncheni Allianz Arenát is megálmodó iroda készítette, a kivitelezést a török Arup cég vállalta. A stadion elnevezése a donyecki ipari régió rövidítéséből ered. A megnyitót 2009. augusztus 29-én, a környék legnagyobb ünnepén, a bányásznapon tartották. A nagyszabású show Az év eseménye díjat nyerte el a stadionok nemzetközi versenyében.

HARKOV

Az ukránok az Eb-pályázatban két teljesen új stadion építését és két régi pálya korszerűsítését vállalták. Érdekes, hogy a felújított stadionok többe kerültek, mint az újonnan épültek. Harkovban 1926-ban játszották az első mérkőzést a traktorgyár pályáján. A hőskorban néhány ezer néző befogadására alkalmas lelátókat a hatvanas évek közepén 10 ezresre bővítették, majd 1974-től már 30 ezren szurkolhattak itt a Metaliszt Harkov csapatának.
A fejlesztés harmadik szakasza 1979-ben kezdődött, és két évtizedes csúszással, 1998-ban fejeződött be. Már az Eb-re készülve kezdtek neki a legutóbbi felújításnak. Modern, többfunkciós arénát alakítottak ki, amely sportversenyekre és kulturális rendezvények befogadására is alkalmas. A felújítás után a „pók” becenevet kapta a stadion a tető jellegzetes tartószerkezete miatt. Sokak szerint Európa legcsúnyább arénáját „sikerült” megtervezniük a harkovi építészeknek. A nem mindennapi megoldás lényege, hogy a tető nem a tribünökre épült, hanem azoktól független, önhordó vázra, így akár 8-as erősségű földrengésnek is ellenáll.