Olaszország-Új-Zéland: fölényes döntetlen
Ahhoz képest, hogy Új-Zéland futballistái - miként első meccsükön, Szlovákia ellen - Olaszországgal szemben sem mutattak az égvilágon semmit, már a 7. percben vezetéshez jutottak... Egy távoli, bal oldali szabadrúgás után Cannavaro csípőjéről a szép sprintet kivágó (nem mellesleg lesre futó) Smeltz elé pattant a labda, és a hirtelen lehetőségtől a legkevésbé sem megszédülő ék közvetlen közelről bepöccintette azt a hálóba. A tengerentúliaknál csak a külső szemlélő lepődött meg jobban: előnybe került egy olyan alakulat, amelynek kemény próbát jelentett a félpálya átlépése is, nem hogy a gólszerzés.
A folytatásban aztán már tényleg egy csapat volt csupán a játéktéren, s bár Chiellini közelről csúnyán fölédurrantott, majd Montolivo „bikáját" mentette a kapufa, a 29. percben csak-csak egyenlített a világbajnok: Smith addig ráncigálta De Rossi dresszét a tizenhatoson belül, amíg a bíró a büntetőpontra mutatott. Iaquinta bevágta, a szégyenérzet valamelyest mérséklődhetett (1-1).
Ennél többre azonban nem tellett az itáliaiaktól a térfélcserét követően: noha a Buffon hátsérülése miatt elsőszámú kapussá avanzsált Marchetti továbbra háborítatlanul relaxálhatott, elöl játszó társai az elképesztő fölény dacára is eredménytelenek maradtak.
Mivel a futball csak abban az értelemben pontozásos játék, hogy a döntetlenért mindkét félnek jár egy-egy pont, Olaszország és Új-Zéland két forduló után hajszálra azonos mutatóval áll az F csoportban. Ne vitatkozzunk most azzal, aki azt tartja, hogy nincs igazság.
OLASZORSZÁG-ÚJ-ZÉLAND
1-1 (1-1)
F csoport, Nelspruit, 35 000 néző. Jv.: Batres (guatemalai).
Olaszország: Marchetti - Zambrotta, Cannavaro, Chiellini, Criscito - Pepe (Camoranesi, 46.), De Rossi, Montolivo, Marchisio (Pazzini, 61.) - Iaquinta, Gilardino (Di Natale, 46.).
Új-Zéland: Paston - Reid, Nelsen, Vicelich (Christie, 80.), Smith - Fallon (Wood, 63.), Bertos, Elliot, Lochhead, Killen (Barron, 93.) - Smeltz.
Gól: Smeltz (7.), Iaquinta (29., 11-esből).
