Az addig pont nélküli japánok bomba meglepetésre legyőzték a tavaly még A csoportos – s a magyarok elleni szerdai vereség után a jelek szerint összeroppanó – olaszokat a Krakkóban zajló világbajnokság utolsó előtti játéknapján, ezzel háromra szűkült a feljutásra esélyes csapatok száma. Ráadásul a magyarok végképp saját kezükbe vehették sorsukat, s csak rajtuk múlt, hogy 2008 után – a sportág történetében másodszor – megvalósítják-e álmaik álmát.

Fotó: Jacek Bednarczyk / MTI/EPA

Első lépésként a mindössze egy hosszabbításos vereség árva pontocskáját felmutató ukránok sorakoztak honfitársainkkal szemben. Furcsán alakult a nyitó szakasz: bár a Téli Palota nem állt olyan ostrom alatt, mint az ukrán kapu a magyarok attakja nyomán, gól annak ellenére sem született az első húsz percben, hogy a rivális fölöttébb bizonytalan kapusa folyamatosan hátrafelé pillantgatott: bent van, nincs bent?

Nem volt bent egyszer sem, de a nyomasztó fölény, amelyben Sofron és társai játszottak, nagyon is biztatónak mutatkozott a folytatásra nézve. Ráadásul növelhette az önbizalmat, hogy Ladányi meg a többi, már-már legendává nemesült előd 2008-ban Szapporóban éppen az ukránokkal szemben harcolta ki a csodával határos élvonalbeli szereplést.

Csütörtökön ilyen messzire még nem juthattak Rich Chernomaz szakvezető játékosai, azt azonban elérhették, hogy a vb zárónapjára a jónál is jobb esélyük maradjon a hajdanán a Kisstadionban edződött hokidrukkerek által egyszerűen varázslatnak nevezett produkció megismétlésére.

Ehhez képest szörnyen kezdődött a második szakasz. A vetélytárs többször is ígéretes helyzetbe került, majd öt perc múltán megrezdült a létszámhátrányban játszó magyar csapat hálója: Blagij lövése után egy védőboton megpattant és a gólvonalon túlra szédült a pakk (0:1). A tábor a tribünön belesápadt a történtekbe, a fiúk a jégen szerencsére nem, de Metcalfe felső kapuvasról kivágódó kísérlete után a rendkívül aktív Sarauer bombája szintén kijött a „lécről", úgyhogy továbbra is 0 állt a nagy táblán a Hungary felirat mellett.

Sőt: a 35. percben bántó védelmi hibát és látványos ukrán csiki-csukit rögzíthettünk, valamint azt, hogy Gnigyenko megduplázza az ellenfél előnyét (0:2). Ám mivel nem sokkal később, a vb-n már megszokott Banham, Sarauer összjáték végén utóbbi bekotorta a szépítő gólt (1:2), visszatért a remény: görcs ide, görcs oda, a váratlanul izzadságos meccs befejező felvonásában valahogyan csak-csak sikerül megfordítani az állást.

Erre remek sansz volt akkor, amikor kettős emberfórba került az együttes, s noha a „duplát" nem sikerült kihasználni, a „szimplából" eredményes volt a társaság: Kóger kegyetlenül bevarrta, s a továbbiakban immár a győzelemért lehetett támadni (2:2).

S ha lehetett, hát meg is tette a csapat: az 57. percben Sarauer a hálóba tuszkolta a korongot (3:2), majd ettől kezdve csak az órát nézte minden magyar drukker. Na meg a videót, mert az ukránok gyorsan válaszoltak, de a visszajátszásból kiderült: Gnigyenko túlságosan magasra emelte a botját a kapu előterében, vagyis a gólt érvénytelenítették. Nem úgy Sofroné a mesésen alakuló hajrá hajrájában, s a verejtékkel kicsikart 4:2-es siker azt jelentette: ha a magyar válogatott nem betlizik szombaton a házigazda lengyelek ellen, akkor jövőre – azt a hétszázát! – megint A csoportos vb-n játszhat...

Eredmények: Magyarország–Ukrajna 4:2, Japán–Olaszország 3:2, Kazahsztán–Lengyelország 3:2.

Az állás:
1. Kazahsztán 12 pont, 2. Magyarország 9, 3. Lengyelország 6, 4. Olaszország 5, 5. Japán 3, 6. Ukrajna 1.