A továbblépéshez egy mérkőzést kellett volna nyernie a hölgykoszorúnak; pontosabban - az első két vereség után - nem csak nyerni, hanem tíz ponttal felülmúlni a keddre rendelt riválist, s bár Rátgéber László csapata kétszer is legalább ennyivel vezetett, a nagy fórt rendre hullámvölgy követte, mi több, a végére összeestek a görcsös, továbbá holtfáradt játékosok.

Az elszántság - akárcsak a lettekkel szembeni hétfői találkozón - megvolt, csak hát a játék... A mezőnybeli dobásokat 41, a büntetőket 60, a triplákat - khm - 14 százalékkal értékesítette az idegesnek tetsző, időnként tanácstalan együttes. Legföljebb a lepattanókat (42) tekintve volt ok némi elégedettségre, de azt most már hajra lehet kenni. A mérkőzés záró szakaszában, amikor csupán néhány ponttal vezetett a garnitúra, Vajdáék - csakúgy, mint az utolsó, az Eb-kijutásról határozó, horvátok elleni párharcban - igyekeztek döntetlenre „menteni" a meccset, hogy a hosszabbításban újabb esélyt kapjanak a „közte tízre", ehhez képest a csapat összebukott, a meg-meginduló vetélytárs pedig könyörtelenül büntetett. A garnitúrából legföljebb a - húha! - végig pályán tartott Vajda nyújtott jó teljesítményt (18 pont, 10 lepattanó), s a liepajai parketten a 36 percet töltő Fegyverneky se bántható (13, 5)... S akkor most maradjunk is ennyiben.

A magyar játékosok szomorkodnak, miután befejezõdött mérkõzésük Lengyelország ellen a lettországi nõi kosárlabda Európa-bajnokság B csoportjának harmadik fordulójában Liepajában 2009. június 9-én. Magyarország 53:60 arányú vereséget szenvedett, és ne