A Puskás Stadion kicsiben már elkészült Reviczky Zsolt / Népszabadság

Michel Platini újabb reformjának gálaünnepségét tartották meg pénteken Genfben, ahol bejelentették, mely városokban rendezik a 2020-as Európa-bajnokságot.

Az UEFA francia elnöke néhány éve vezette elő ötletét, amely szerint tizenhárom ország, tizenhárom városa ad majd otthont a kontinenstornának. A sportvezető azzal indokolta az előterjesztést: a huszonnégycsapatos Eb rendezési költségei olyan magasak, hogy csupán néhány erős nemzetgazdaság képes finanszírozni a vetélkedőt, így belterjessé válik a sportág csúcseseményeinek egyike. Joseph Blatter, a rivális FIFA első embere nem késlekedett a projekt bírálatával, s azonnal leszögezte: egy az ország, egy a torna.

Hiába a fölöttébb szimplifikált kritika, Platini célba ért. Az UEFA 2012 decemberében elfogadta javaslatát, most pedig kijelölték a helyszíneket. A határozatnak, s az új Puskás Ferenc stadion fölépítését garantáló pályázatnak köszönhetően Budapest sem marad meccs nélkül: a főváros három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek adhat otthont. E csomagot kapta Amszterdam, Bilbao, Brüsszel, Bukarest, Dublin, Glasgow, Koppenhága. Az első szakaszos találkozók mellett negyeddöntőt rendezhet Baku, München, Róma és Szentpétervár. Az elődöntőket és a döntőt Londonban tartják. (Nem kapott támogatást Cardiff, Jeruzsálem, Minszk, Stockholm, Szkopje és Szófia kandidatúrája.)  

A különleges változásnak köszönhetően tehát Budapest lesz a tizenhárom futballfőváros egyike 2020-ban annak ellenére, hogy a hazai labdarúgás nívója csöppet sem javul, s a minap menesztették a válogatott szakvezetőjét, miután az együttes hazai pályán szenvedett 2-1-es vereséget Észak-Írországtól. Ha a színvonal nem is magasabb, a létesítmények látványosan fejlődnek. Nyilván az FTC és a Debrecen arénájának átadása segített abban, hogy az UEFA garantáltnak lássa: Magyarország nem csupán a makettversenyben kíván rivalizálni, s a kormány – ígéretének megfelelően – az új Puskás Ferenc stadion felhúzásával koronázza meg arénaépítési programját. A kabinet 90-100 milliárd forintot szán a 68 ezer néző befogadására alkalmas, a legmagasabb követelményeknek is megfelelő, ultramodern létesítményre. (Az UEFA a pályázatok értékelésekor csak apróbb hiányosságokra hívta fel a figyelmet: a többi közt a sajtóközpont méretét találta kicsinek, illetve nem kapott elég információt az evakuációs tervről vagy épp a hangosításról.)

Azt fontos megjegyezni, hogy a rendezési joghoz nem jár automatikus részvételi lehetőség, azaz nincs kizárva: a hazai csapat nem lép pályára Budapesten a 2020-as Eb-n.

Igaz, az UEFA marketingrészlegét ez aligha érdekli. A torna ugyanis lényegében az egész kontinenst a korábbinál is hevesebb futball-lázban tarthatja a viadal idején. Lényegében az összes drukkerhez elérhető közelségbe kerül az Eb vagy legalább a stadionok környékén üzemelő szurkolói zóna, amelyben megismerheti e nagy események utánozhatatlan miliőjét.  

A radikális átalakítás újabb állomása után nem árt felidézni a brit The Independent című lap korábbi cikkét. Az angol újság Platinihez közeli forrásokra hivatkozva azt állította: a szervezetnél az Európa-bajnokság kiszélesítését készítik elő. Azaz Brazília, Argentína és akár Japán is szerepet kaphat az Eb-n. A cikk publikálása után mindenki csak mosolygott a felvetésen, ám akkor is csak derű volt a reakció, amikor Platini előállt a „tizenhármas keret” ötletével. Azóta viszont már eredményt is hirdettek, s abból kiderült: a struktúrák totális újragondolására kész francia reformer vezető nyert.  

És nincs kizárva, hogy máris a következő meccsre készül.