Most vagy Doha
Katar a múlt év végén megrendezte a rövid pályás úszó-világbajnokságot, most látja vendégül a férfi-kézilabdázás legjobbjait, jövőre amatőr ökölvívó-, 2016-ban országúti kerékpáros vb-nek ad otthont. Egyelőre úgy fest, hogy – eléggé el nem ítélhető módon – 2017-ben semmilyen világbajnokság nem jut az országnak, de aztán 2018-ban következik a tornász-, majd 2019-ben az atlétikai vb. Mindez azért, hogy a földkerekség leggazdagabb állama – amelyben az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék évi 102 ezer dollár, a legmagasabb a világon – bebizonyítsa: minden ellenérzés dacára képes megtartani az igazi csúcstalálkozót, a labdarúgó világbajnokságot 2022-ben. Ezen túl csak az a kérdés, hogy az ország a 2024-es vagy a 2028-as nyári olimpia rendezési jogát pályázza-e meg…
Aspire Academy: minden egy helyen Mohammed Dubbous / Reuters |
„Dohány” van rá, és lesz rá, az fix, elvégre Katar a világ földgázkészletének tizenöt százalékát birtokolja, ebből aztán telik olyan sportközpontra is, amelynek a kerülete hat és fél kilométer. Dohában, az Aspire Academyben szó szerint tető alá hoztak asztalitenisz-, kézi-, kosárlabdacsarnokot, műfüves futballpályát négyezres tribünnel, valamint egy vizes központot az úszók, pólósok részére. Kívül aztán tizenkét labdarúgópálya övezi a beltéri egységeket.
A kézilabdán sem spóroltak. A vb-n részt vevő huszonhárom idegen ország mindegyikéből húsz-huszonöt szurkoló utaztatását, belépőjegyeit és teljes ellátását fedezték, hatvan spanyol embert pedig arra szerződtettek: drukkoljon a katari csapatnak. Katar válogatottjának szakvezetője ugyanis a kézilabda Vicente del Bosquéje, a spanyol nemzeti együttest világbajnoki címre vezető Valero Rivera. Ő közvetlenül az után szerződött az arab országba, hogy a spanyol válogatott 2013-ban elhódította a vb-aranyérmet. A fizetése évi egymillió euró, és a múlt esztendő augusztusától úgy foglalkozhat a katari válogatottal, akár egy klubcsapattal. Katarban eléggé erős kézilabda-bajnokság van tíz első osztályú együttessel és szekérderéknyi külföldi játékossal – például a kubai-magyar Carlos Perezzel –, ám Rivera kiválasztottjai fél esztendeje egyetlen bajnoki meccset sem játszottak, kizárólag a nemzeti alakulattal gyakoroltak.
Katari mindössze három akad a tizenhatos keretben; a kezdő hetesben egy sincs. Abban a bosnyák Saric a kapus, honfitársa, Memisevic a jobbszélső, a montenegrói Markovics a jobbátlövő. Honosított vegyes csapat ez, az említetteken kívül egyiptomi, francia, kubai, spanyol, szerb, szíriai, tunéziai kézilabdázóval. (Ahhoz igazodóan, hogy Katarban hétszer annyi vendégmunkás van, mint ahány őslakos.) Borsos Attila, a Sport Televízió vb-szakkommentátora úgy véli: egyéni kvalitásai alapján egyikük se férne be a magyar válogatottba, jóllehet honfitársaink még a huszonnégyes mezőnybe se tudtak bekerülni. Ám a közös előkészületek szűnni nem akaró folyamata, valamint Rivera személye s nem utolsósorban a pénz garantálta, hogy lesz eredmény. Elvégre Katar minden egyes játékosa valamennyi győztes meccs után 100 ezer euró prémiumot kap. Vagyis az utóbbi hetekben aratott diadalokkal a keret összes kézilabdása már 600 ezer euró honoráriumnál tart, és még ott van ma délután (16.30) a lengyelek elleni elődöntő.
Erre minden jegy elkelt, ahogyan a vb összes mérkőzésére (a másik elődöntőre, az este hétkor kezdődő francia–spanyolra is). A belépőket felvásárolták a rendezők, s bár nincs mindig tele a csarnok, a lényeg, hogy a tiketteladásban is haszon mutatható ki. Akármire telik. A Barcelona futballcsapatának mezén, a Qatar Foundation felirat virít, a PSG-nek évente 200 millió eurónyi szponzorpénzt juttat a Qatar Tourism Authority... Előbb-utóbb, ha akarják, megvesznek egy labdarúgó-válogatottat is. Értsd: honosítanak húsz, egyenként húsz év körüli tehetséget innen-onnan. Ez lehet a vetélytársak számára a 2022-es csapdája.
A csapat összevásárlása kézilabdában már zavartalanul folyt.